Főrendiházi irományok, 1878. IX. kötet • 488-532. sz.

Irományszámok - 1878-495

CDXCV. SZÁM. 151 mit tanit a tapasztalat? Azt, hogy gyakran felebbezünk azért, mert nem tudjuk, nem fog-e ellenfelünk is felebbezni. Akárhányszor megtörténik, hogy megnyugodnánk az ítéletben, ha tudnók, hogy ellenfelünk is igy cselekszik. De mert ezt nem tudjnk, felebbezünk csupán azért, mert ha már az Ítélet az ellenfél valószinű felebbezése folytán jogerőre nem emelkedik és a végbefejezés elodáz tatik, legalább el ne zárassunk a mód és lehetőség elől, hogy az itélet ránk sérelmes pontjai is megváltoztassanak. Akárhányszor megtörténik, hogy ellenfelünk is hasonló helyzetben van mint mi. 0 sem felebbezne, ha csak bizton tudná, hogy én nem felebbezek, de mert azt nem tudja, felébb ez •" ő is ugyanazon gondolat által vezéreltetve, mely az én felebbezésemet eredményezte. Az eredmény az, hogy két felebbezés van ott, hol alkalmas intézmény mellett felebbezés épen nem lenne. A javaslat elismerésre méltó intentióinak megvalósitására tehát, a felebbezési csatlakozás intézményének elfogadásában igen hathatós eszközt látnánk, mert csakis ezen intézmény mellett tartjuk lehetőnek, hogy az ügynevezett óvatosságból benyújtott felebbezések napvII.ágot ne lássanak. Magát az intézményt Írásbeli eljárás mellett épp oly könnyen keresztül vihetőnek tartjuk mint szóbeli eljárásnál, még pedig kapcsolatosan az ellenindokok jogosultságával. A felebbező ellenfélnek megadnók a jogosultságot, hogy az ellenfél felebbezésének kézbesítésétől számitandó záros határidő alatt a felebbezéshez csatlakozhasson, és csatlakozásában egyúttal ellenindokait is előterjeszthesse. Azt hisszük, hogy ezen reform által igazságszolgáltatásunknak jó szolgálat tétetnék. Természetes, hogy a csatlakozás és ellenindokok benyújtására kiszabott határidő elmulasztása miatt az igazolás ki lenne zárandó. A javaslat 265. és 266. §§-aira megjegyzésünk nincs, ámbár kívánatosnak tartanok, ha a pertárs felebbezésének hatálya szabatosabb meghatározást nyerne. A 267. és 277. §§-okra az összefüggés érdekében együttesen óhajtunk megjegyzést tenni, mivel mindkét szakasz egy czél felé irányuló rendelkezést tartalmaz. Czélja e §§-nak egyrészt hogy az ügyek bizonyos neménél és csoportjánál a követelő fél minél előbb jusson ahhoz, a mit nyert, másrészt pedig, hogy a perorvoslat igénybevétele a 267. §-nál indirecte, a 277. §. esetében pedig directe korlátoztassék. A 267. §. szerint, tekintet nélkül a felebbezésre, már az első biró Ítélete végrehajtható 200 forintos sommás perekben, bérelt lak átadása vagy visszabocsátása iránt indított perekben és a tartás, életjáradék, valamint élelmezés iránti perekben a kereset beadását megelőzőleg fél évre hátralevő s a per folyatna alatt lejárt követelésre nézve, Az első biró Ítéletének ezen véghajthatóságát csakis az első esetben, vagyis a 200 frtos sommás perek tekintetében nem helyeseljük, mert eltekintve attól, bogy számok mindig önkényesek, a per bonyolult vagy egyszerű volta teljesen független annak substratumától, és a közönséges pénzkövetelést tartalmazó 200 forintos perekben a sürgősség azon mértéke, mely a többi idézett eseteknél e rendelkezést indokolja, fenn nem forog. Per huza-vonásoknak a javaslat ez által elejét venni nem fogja, mert az, ki csupán húzni akarja a pert és egyebet nem, erre a javaslat mellett is bő alkalmat fog találni. Ha az előleges végrehajthatóság, melyre különben e helyütt bővebben kiterjeszkedni nem akarunk, olyan intézmény, melyet el fogadandónak hiszünk, . akkor fogadjuk azt el egészben és mindenestől. Nem látunk azonban okot arra, hogy ugyanazon eljárás keretén belül a 200 frtos per mostohább avagy előnyösebb sorsban részesittessék, mint az, melynek substratuma 2000. Másrészt azonban a 267. §. b) pontját kitérj esztendőnek véljük a haszonbérekből származó követelésekre is, mig ugyanezen §. c) pontját csakis a kereset beadásáig lejárt esetekre ajánljuk. — Minthogy a javaslat szerint a felsorolt perekben az első biró Ítélete feltétlenül végrehajtható,