Főrendiházi irományok, 1878. IX. kötet • 488-532. sz.

Irományszámok - 1878-495

CDXCV. SZÁM. 135 elmozdítás iránti kereseteknél (g) pont) nem szükséges Írásbeli szerződés, a jogegyenlőség megkívánja, hogy ez a haszonbérlet átadása iránti kereseteknél se legyen előfeltétel, A szakasz o) pontjánál elhagyatni kérjük azon megszorítást, hogy a fogadósok és utasok közötti perek csak addig vihetők sommás útra, »míg az utas az ellátási helyen tartózkodik«. Mert azon körülmény, váljon az utas helyben tartózkodik-e vagy nem, legföllebb az illetékességre, de nem hatáskörre bírhat befolyással, s az adós holléte az ügy természetét egyáltalában nem érinti. Végül sajnálatunkat kell a fölött kijelentenünk, hogy a jelenleg sommás útra tartozó perek nagy része, pl. a szállásadás, fuvarozás, munkabérek és díjak irántiak indokolás nélkül mellőzvék. Kérjük e tekintetben a szakasz kiegészítését legalább azon terjedelemben, a mint ez a mostani törvény 93. §-ábau foglaltatik. A 78. §. a?t rendeli, hogy az illetékességi kifogás az első tárgyalás kezdetén teendő meg; ha a tárgyalás a felek által elhalasztatik, a kifogás fentartható. De nem intézkedik a javaslat a tárgyalás hivatalból történő elnapolásának esetéről, mikor a felek gyakran nem is nyII.atkozhatnak. Ezen gyakori eshetőségre nézve is kérünk rendelkezést. A 79. §. szerint a rendes eljárásban érvényesítendő illetékességi kifogáshoz >a kereseti példány eredetben vagy egyszerű másolatban melléklendő.« Ezen intézkedés czélját nem érthetjük. A javaslat 113. §-a szerint ugyanis a kereset elsődpéldánya a percsomóhoz csatoltatik; a 79. §. második bekezdése szerint pedig az illetőségi kifogások is a percsomóhoz tétetnek. A keresetlevél újbóli bemutatása tehát nem szükséges. A szakasz második bekezdése szerint az illetékességi kifogásra külön határidő nem tűzetik, annak beadásáról tehát felperes csak a perfelvétel napján fog értesülni Azért gyakran hihetetlen lesz a kifogásokra el nem készült félnek, az illetékességi kérdést azonnal és még ugyanazon nap a kellő alapossággal letárgyalni. Ajánlatosabbnak tartjuk tehát ezen eljárás olyképeni szabályozását, hogy az illetékességi kérdés tárgyalására a pertárnok 8 napi határidőt tűz, mely tárgyalás 3 nap alatt befejezendő. A 84. §. a befejezett perek előadása számára fentarjja azon »nyII.vánosságot«, melyet jelenleg birunk. A jogkereső közönség általános meggyőződését véljük tolmácsolni, ha tisztelettel kijelentjük, miszerint e nyII.vánosság mi biztositékot sem nyújt az előadás hiányai és tévedései ellen. Nem szólunk ezúttal arról, miként kezelik némely törvényszékek a törvényt, mII.y akadályok gördittetnek a gyakorlatban a felek jelenléte ellen. Csak azt kívánjuk felemlíteni, hogy az érdekeltek ezen néma jelenléte sok esetben rosszabb a teljes kizáratásnál. Már a jelenlegi rendszer keretében is lehetségesnek tartjuk annak behozatalát, hogy — legalább a felsőbiróságoknál — a feleknek egy-egy rövid felszólalás engedtessék. II.y törvényhozási intézkedés nagy megelégedést szülne. A 94. §. második bekezdésében körül volna "írandó az egyedül megjelent alperes védekezési módja. Különösen a rendes eljárású ügyekre nézve netaláni kételyek elhárítása végett ki volna mondandó, hogy a kifogások akár perirat alakjában, akár külön jegyzőkönyvben terjeszthetők elő. A 95. §. intézkedése helyett a megfelelő változtatással a váltóeljárás 26. §-ának átvételét javasoljuk. A 105. §. a felektől megtagadja az egyenes kérdezési jogot, a valóság kiderítésének és a tanú megbízhatósága kitudásának e fontos eszközét. Ajánljuk a német perrendtartás 362. §-ának, mely a netaláni visszaélések ellen is intézkedik, átvételét. Végre a 122. §. utolsó azon intézkedését, hogy 30 napi halasztásnál hosszabb határidő nem adható, és 123. §. hasonló rendelkezését, melyek a felek, II.letve ügyvédeik rendelkezési jogát ok és indokolás nélkül korlátozzák, egyszerűen kihagyatni indítványoznak.