Főrendiházi irományok, 1878. IX. kötet • 488-532. sz.

Irományszámok - 1878-495

132 CDXCV. SZÁM. A 43. §. b) pontjában a biró akadályoztatásának esetei közé felveendőnek tartjuk azon esetet is, melyben a bírótól elvált házastárs van a perben érdekelve. À 44. §. utolsó bekezdésében a »legközelebbi hasonhatásköríí« kitételt, mint homályosat, e kifejezéssel véljük felcserélendőnek: >a határos teriII.etek hasonhatáskörű bíróságainak egyike«. Az 50. §. ellen észrevételünk nincs. De nem hallgathatjuk el abbeli panaszunkat, hogy az iránt, mely államok vannak Magyarországgal szerződéses vagy tényleges viszonosságban, hivatalos kimutatás nem létezik. II.y körülmények között a bizonyítás és védekezés szertelen nagy nehézségekkel jár. Bátorkodunk tehát azon kérelmünknek kifejezést adni, hogy ezen államok sorozata időnként közzététessék. Második czím E czím legnagyobbrészt fentartja a jelenlegi perrendtartás rendelkezéseit, melyek ellen alapos panaszok tudomásunkra nem jutottak. Az egyetlen lényeges újítás a szavatossági alkereset megszüntetése és helyébe a perbej el entés intézményének felvétele. / E változtatást Örömmel vesszük, s reá vonatkozó észrevételeinket az illető szakasznál leszünk bátrak előterjeszteni. Az ügyfelekről lévén szó, szabadjon felszólalnunk egy nagy sérelem ellen, melyet mi magyar honpolgárok a külföldiekkel szemben szenvedünk. Mig ugyanis tőlünk sok idegen államban a perbiztositek kíméletlenül követeltetik, addig a külföldi a magyar honpolgárt a legalaptalanabbul perelheti, képviseltetésre kényszerítheti, a nélkül, hogy legalább a költségek, melyeknek külföldön behajtása gyakran lehetetlen s mindig nehéz, előzetesen biztosíttatnának. Csak sajnálattal kérünk oly intézkedést, melynek a czivII.izált népek jogéletéből mielőbb eltűnnie kellene; de látva, hogy a magyar törvényhozás liberalitása némely idegen törvényhozás szükkeblüségét legyőzni képes nem volt: épen a viszonosság kikényszerítése végett vagyuuk kénytelenek javasolni, hogy az azt fentartó államok polgáraival szemben nálunk perbiztositek legyen követelhető. A részletek tekintetében az 58. és 59. §-okra az azokkal szerves összefüggésben álló 64. §-nál fogjuk észrevételeinket megtenni. A viszonkereset eseteit felsoroló 62, §. könnyen úgy értelmezhető, mintha a kellékek együttes létezése volna annak feltétele. Ebbeli kételyek kizárása végett javasoljuk, hogy e szakaszok a) 6) c) d) pontjai a »vagy< szóval köttessenek Össze. Ugyanezen okból inditványózzuk, hogy a 63. §-ban a szakasz »kellékei« helyett ez tétessék: »a kellékek valamelyike«. A javaslat 64. §-a az eddigi szavatossági alkereset helyett a per-bejelentés intézményét hozza be, mit már a czfmhez tett általános megjegyzésünkben haladásnak jeleztünk. A mostani eljárás szerint a szavatosság kérdése egész külön eljárás utján, iricidentaliter tárgyaltatik, mi fölötte zavaróan hat a főper gyors lebonyolítására. Ehhez járul a mostani törvény azon hiánya is, hogy a szavatossági alkeresetnek csak a rendes perben ad helyet, a sommás ügyet pedig szavatosság esetében a rendes eljárásra utasítja. A javaslat itt is segit és lehetővé teszi a szavatosnak a sommás főper be vonását. Ezen előnyök mellett annál sajnálatosabbnak tartjuk, hogy a javaslat figyelmét nem terjesztette ki az úgynevezett mellékinterventió intézményére is. Gondoskodik arról, mi módon folyjon be a perbe azon harmadik személy, ki magát valamely kereset által jogközösségnél vagy törvénynél fogva felperesi minőségben érdekeltnek véli (58. §.) ; intézkedik arról is, miképen biztositsák a felek pervesztés - esetére Qgy harmadik elleni szavatossági igényeiket. (64. §.) De figyelmen kivül maradt azon eset, midőn a harmadiknak érdekében van, hogy a folyamatban