Főrendiházi irományok, 1878. IX. kötet • 488-532. sz.

Irományszámok - 1878-495

CDXCV. SZÁM. 123 első' sorban igazságügyi érvek ellene szólanak a szóbeliség elveinek II.y túlzott dédelge­tése ellen. Más államok példáját tartva szem előtt, meg vagyunk győződve, hogy nálunk sincs szük­ség II.y túl hajtásokra. Különösen meg vagyunk győződve, hogy kitűnően berendezett szóbeli eljárást" kaphatunk a mai birói személyzettel, következőleg a mai költséggel. Ezt közelről és egyenként nézve, szembeötlik, hogy a polgári per terhe az első folya­modású bíróságokra nehezedik; az igazságügyi táreza legjelentékenyebb részét ezek veszik igénybe. Azon nézetben vagyunk, hogy a mai birói személyzet első fokban minden személy­szaporítás nélkül elbirja a szóbeli pert, különösen akkor, ha behozatnék a polgári fizetési meg­hagyások intézménye. Sőt ugy vagyunk meggyőződve, hogy ha pusztán a polgári peres eljá­rástól függne a birák létszáma, a szóbeliség behozatalával mai számukat nevezetesen lejebb lehetne szállitani. Mert nincs semmi, a mi bizonyosabb volna, mint az, hogy a szóbeli per lénye­gesen apaszíja a birói teendőket. Ma az előkészítő és közbenszóló végzések és sürgetések el­veszik a biró idejének és munkaerejének fele részét. Ez szóbeli eljárásnál egészen elesik. Ma az érdemleges Ítélethozatal a feneketlen tagadások, a bizonyítási matériáié oszthatatlanságánál és a hosszas perstudiumnál fogva jóval több időt vesz igénybe, mint a mennyi a szóbeli vég­tárgyalásra fog kelleni. Nem tartjuk ennélfogva kétségesnek, hogy első fokban személy-, követ­kezőleg költségszaporodás előállani nem fog. , Legfőbb fokban a kir. Curia bíráinak mai létszáma a szóbeli perre szintén nem fog elégtelennek bizonyulni. Mert feltesszük, a mint máskép nem is lehet, hogy a kir. Guriát a bizo­nyítás kérdése terhelni nem fogja, teljes fellebbezés három fokban nem kívánatos, nem is lehet­séges. A kir. Curia Ítélőszéke elé tehát több-kevesebb körülírással jogkérdések' fognak kerülni, a mi a mai teljes felebbezés mellett felkerülő ügyeknek alighanem elenyészt csekély töredékét fogja tenni. Igaz, hogy a polgári törvénykönyv hiánya azt az aggodalmat keltheti, hogy a gyakorlatban majd minden kérdést jogkérdésnek fognak minősitni akarni. De ez egyrészt még sem lehetséges minden esetben, másrészt pedig az életnek mindennapi, következőleg legfontosabb kérdéseire mégis csak vau írott jogunk, — ingatlan jog, kereskedelmi váltó jog, — hogy pedig a nem irott joggal űzhető visszaéléseknek lehet elejét venni, arról a külföldön való némi körültekintés teljesen megnyugtat. Indokoltnak tartjuk ennélfogva azon nézetünket, hogy valamint első, ugy legfőbb fokban a birák mai létszáma elegendő lesz. És minthogy ez a döntő kiadás, költség­szaporodástól tartani nem lehet. Marad a közbenső, a második forum. — Ez egyebütt is sok nehézséget okoz, de sehol oly exorbitans fontosságra nem emelkedett, mint minálunk. Szinte hihetetlen, de tény, hogy egyetlen egy bíróságnak, a kir. táblának szerencsétlen szervezete elég erős ok arra, hogy miatta valamennyi más biróság, az ügyvédség és az élet egy szerencsétlen és senkit ki nem elégítő eljárás nyűge alatt szenvedjeu. A javaslat semmi kétséget sem hagy fenn az iránt, hogy mai napság minálunk a szóbeliség kérdése voltaképp a királyi tábla kérdése. Kénytelenek vagyunk tehát véle tüzetesebben foglalkozni. Nem tagadjuk, hogy a szóbeliség behozatalával ezen a fórumon lényeges szervezeti változ­tatásokat fog kelleni tenni. Az sem szenved kétséget, hogy a decentralisatio helyes keresztül­vitele nagy organisatorius művelet lesz. De ezt, hogy t. i. a szervezés munkával jár, nem tekinthetjük oknak arra, hogy magát a szervezést elejtsük. Elevenen áll előttünk az első folyamodása biróságok szervezésének ideje. Az egy nagy organisatorius művelet volt; kiterjedt az egész országra, közvetlenül megragadta annak minden egyes faluját. Fáradságos munka volt azokra nézve, a kik concipiálták, tövisekkel terjes azokra nézve, a kik végrehajtották. De az akkori kormány és törvényhozás elejébe állott annak a viharos és csakugyan tekintélyes ellenzésnek, a melylyel a szervezés az országgyűlésen, muni­16*

Next

/
Thumbnails
Contents