Főrendiházi irományok, 1878. VIII. kötet • 438-487. sz.

Irományszámok - 1878-438

8 CDXXXVIII. SZÁM. Másképen van ez azonban a magán értékpapírokra nézve. Vannak bizonyára magán intézetek és társulatok is, melyek nyilatkozatai az állami hatóságok nyilatkozatait megközelítő hitelességgel birnak és melyeknek értékpapírjaira a fentebb jelzett magasabb közgazdászat! érdekek is fenforognak. A mint azonban ezen magánintézetek és társulatok mégis csak a magánjogi társaság jellegével birnak és indokolatlan volna azoknak egyikét vagy másikát eltérő elbánás alá venni; úgy másrészt fel sem találhatni azon határvonalat, mely szerint a szóban forgó rendelkezés alkalmazása tekintetéből, a magán értékpapírokat egymástól megkülönböztetni lehetne. Valamennyi magán értékpapírokra pedig ezen intézkedés már csak azért sem volna alkalmazható, mert ez annyit tenne, mint .a magán adós egyszerű nyilatkozatától tenni függővé azon kérdés eldöntését, hogy van-e irányában a jogosítottnak követelése vagy sem? Ezekhez képest az állami és törvényhatósági értékpapírok tekintetében, a megsemmisítési eljárás szabályozása nem lehet egészen azonos a magán értékpapírok megsemmisitését szabályozó rendelkezésekkel: és közel fekszik a kérdés, nem kellene-e két külön törvényt alkotni, egyiket, mely az állami és törvényhatósági, a másikat pedig, mely a magán értékpapírokat szabályozza. Tekintve azonban, hogy az eltérés voltaképen csak néhány kevés pont iránt jelenkezik, holott egyébként mindkét nemű értékpapíroknál ugyanazon egy szempont irányadó, tekintve továbbá, hogy kívánatosnak mutai kőzik, mikép az ugyanazon egynemű tárgyra vonatkozó összes szabályok rendszeresen egy törvénybe foglaltassanak össze, és végre, hogy a második törvényben folyton utalni kellene az első törvény hason rendelkezésére, a mi amaz törvénynek alkalmazását nehezítené: törvényhozási politika és ökonómia szempontjából, a tervezet által követett út látszik czélszerűbbnek. Hogy a tervezetben a szelvények elévülésére vonatkozó rendelkezések is vétettek fel, az azon álláspontnál fogva, melyet a tervezet a szelvények elvesztése vagy megsemmisülése iránt elfoglal, indokolást nem igényel; a tőkekövetelésről szóló értékpapírokra nézve az elévülés iránti intézkedést a tervezet által megállapított eljárás szükségképen nem igényli ugyan; az állami értékpapírokra nézve mindazonáltal ily intézkedés oly annyira czélszerűnek mutatkozik, hogy annak a tervezetbe való felvétele a bizonyos mértékben fenálló logicai összeköttetésnél fogva is indokolt volt. A tőkekövetelésről szóló törvényhatósági és magán értékpapirokat illetőleg azonban, minthogy ezen értékpapírok különfelesége ugyanazon egy elévülési határidőnek felállítását különben sem engedné, és minden esetre hiba volna az alkotandó magyar polgári törvénykönyv e részbeni szabályainak praejudiciálni, az elévülésre vonatkozó intézkedéseknek a javaslatba való felvétele czélszerűnek nem találtatott. Részletes indokok. * » 1. §. 21. §. első bekezdés. 23. §. Ezen §§-ok meghatározzák az értékpapirokat, melyek a jelen törvény szempontjából közforgalmi értékpapiroknak tekintendők. Ilyeneknek e törvényjavaslat a bemutatóra szóló és a forgatható papírokat jelzi.A bemutatóra szóló értékpapíroknál, melyek semmi vonatkozást nem tartalmaznak egy bizonyos személyre, már tartalmuknál fogva a követelés alapját képező papir tényleges