Főrendiházi irományok, 1878. VIII. kötet • 438-487. sz.
Irományszámok - 1878-453
CDLIIÏ. SZÁM. 115 Végül megjegyzem, bogy a most javasolt határozatok szó szerint fel vannak véve a közlekedésügyi minister által a tisztelt háznak bemutatott kisajátítási törvényjavaslatban is, de én ugy vélekedem, hogy helyesebb azokat az II.letéki szabályok közé felvenni. 26—32-ik §§-hoz. A 26—32. §§*okban az II.letéki egyenérték szabályozását hozom javaslatba. Mint a készpénzben lerovandó illetékek kezeléséről szóló törvényjavaslat is, melyet egyidejűleg a tisztelt háznak előterjesztek, Vl-ik fejezetében mutatja, az II.letéki egyenérték reformját, ugy alaki, mint anyagi részében tervezem. Az II.letéki egyenérték tárgyait képező ingatlan és ingó vagyon, jövőre katasteri nyII.vántartás alá foglaltatik. E helyütt az anyagi részét tárgyalom. Az érvényben levő II.letéki szabályok szerint, az II.letéki egyenérték évtizedenkint szabandó meg. A második évtized 1870-ik évben lejárt. Minthogy az emiitett szabályok a törvényhozás által rendszerint évről évre s az 1875: XXV. t. ez. által további intézkedésig érvényben tartattak, — a második évtized lejártával akkép történt intézkedés, hogy az II.letéki egyenérték az eddigi mérvben és a megelőző évtized előirása szerint egy évre eső részletben szedessék be, mig a törvényhozás nem fog e részben rendelkezni. E szerint az II.letéki egyenérték a régi kiszabás alapján fizettetik. Időközben az II.letéki egyénérték alá tartozó földbirtokok tagositás, legelő-elkülönítés s általában birtokrendezés által terjedelemben s igy értékben is növekedtek, minélfogva a kincstár érdekében áll, miszerint az II.letéki egyenérték tárgyát képező minden ingatlan és ingó vagyon mostani állaga kinyomoztassék és ennek alapján az II.letéki egyenérték akkép szabassék meg, hogy a tartozás a megállapítandó vagyonérték után évenkint Írassék elő. Ezen czélzathoz képest a 26. §-ban az egyes százaléki tételeket, az évi tartozás szerint és az eddigieket tizedrészekre átváltoztatva következőkép állapítom meg: 1. az ingatlan vagyon után: az a) pont szerint 6 /io%-kal; az eddigi 5 / 8< V°-kal szemben tehát emelés 78%) a b) > > 4 /io>-kal; > » 9 /s%-kal » » » X /»°A> a c) > > VioVo-kal; > » •/««/•-kai » > > V 8 o% (vagyis 1000 frttól: az a) alatt emiitett személyek az eddigi 3 frt 75 kr. helyett 5 frtot ; a 6) » > > > > .3 > 75 > > 4 » a c) > > > > > 1 > 87 1 /» » > 2 > fognának jövőre évi tartozásként fizetni.) 2. az ingó vagyon után: az a) b) és c) pontok szerint egyenlően 2 A<> °/o-kal, mi az eddigi 8 /is % mérvnél Vso %-kal több (vagyis 1000 frt után, az eddigi 1 frt 87 Va kr. helyett, jövőre 2 frt fizettetnék évenkint). A mutatkozó csekély emelés általában a százaléki mérvnek tizedrészekre való átváltoztatásában, főleg pedig az ingatlanokra nézve a) pont alatt 6 /io %>-kal megállapított tételnél különösen még abban is találja indokolását, hogy a 27. §-ban javaslatba hozott azon újításnál fogva, mely szerint a föld-, és a házadó 100-szorosa, II.letőleg 50- és 60-szorosa veendő ezentúl az ingatlan vagyon értékéül, maga a kiszabási alap vagyis az adó alapja a fizetésre kötelezett személyek javára csökkenést szenved, mert az érvényben levő II.letéki szabályok szerint az II.letéki egyenérték eddig a bevallott 10 évi jövedelem évi átlagának 20-szoros összege alapján szabatott meg, az eképen megállapított érték pedig, az adó szerinti értékelésnél mindig magasabb. Ezen értékcsökkenés folytán tehát az állami bevételek különösen az a) pont alatt emiitett 15*
