Főrendiházi irományok, 1878. VIII. kötet • 438-487. sz.
Irományszámok - 1878-453
CDLlíI. SZÁM. 107 angolnál, melynél a lerovás majdnem kizárólag a fix tételek többségénél fogva bélyegjegyek alkalmazása által történik, mi viszont eltekintve az elméleti jogosultság hiányától, sok esetben kisebb-nagyobb alkalmatlansággal jár. A követendő eljárásra nézve a helyes egymásutánt kell ajánlanom, mert a bélyeg s II.letékügyi reformnak egyszerre, teljes összeségében való felölelése s keresztülvitele egyaránt ellenkeznék az adózó közönség, valamint az államkincstár érdekével. A 29 év óta alapelveiben nem változott ezen intézmények a magán élet cselekvényeibe már megszokásból annyira beszövődtek, hogy azoknak összeségükben való megváltoztatása által a nagy közönség, — tekintettel az anyag sokaságára s változatosságára, — oly mértékig érintetnék, mely közadózási és közforgalmi szempontból alig volna indokolható. És nyII.ván az erre való figyelem birja a nagy államok intézőit ami, hogy a nagyszabású reformtól, s a codificatiótól idegenkednek. E részben történt ugyan előkészítő kísérlet nem rég a német birodalomban, de a több állam által kiküldött legkiválóbb szakférfiak a conferentia 6 havi eredménytelen lefolyása után siker nélkül haza oszoltak. Az adózó közönségnek — nézetem szerint, — megfelelő időt kell engedni, hogy a mélyen életbe vágó bélyeg- s II.letékügyi új intézményeket megismerhesse, s magát lehetőleg kevés fáradáággal tájékozhassa. •— Ez pedig csak a reformok helyes egymásutánjával érhető el. De e mellett az állam pénzügyi érdeke sem tűri, hogy ezen jelentékeny jövedelmi forrás,— habár átmenetII.eg is, — érezhetőbb apadásnak kitétessék, és e tekintetben a koczkázat annál nagyobb, mennél szélesebb körben kivannak a reformokat egyszerre életbe léptetni; mivel a tapasztalat szerint el nem kerülhető, hogy hasonló adónemek lényegszerü reformja, a bevételek időleges csökkenését ne vonná maga után. Van azonban még másik egy tekintet, mely az II.letékügy nagyobb részének reformjánál nagy befolyást gyakorol, s ez az, hogy addig, mig a polgári magánjog, és pedig úgy anyagi, mint alaki részében codificálva, bizonyos állandóságra való kII.átással megállapítva nincs, nem is tanácsolható az II.letékügyi szabályok azon tekintélyes részének módositása s megváltoztatása, mely az ez idő szerinti magánjoggal közvetlen Összefüggésben áll; — mert hiszen, akkor az új II.letéki törvényt mindannyiszor kellene módosítani, valahányszor a magánjog anyagi vagy alaki részében újitás vagy változás közbejön. — Ez pedig az óhajtott stabII.ismus helyett csak a bizonytalanságot növelné, s rendezés helyett mind ujabb zavarokra vezetne. De az administrativ politika helyes elveibe is ütköznék, ha átalános II.letékügyi uj törvény alkotását kisérlenők meg, mielőtt polgári magánjogunk nem szabályoztatik, — nem codificáltatik. Nagy fontosságot tulajdonitok végre az II.letékügyi reform azon részének, mely a vagyonátruházás különféle nemeinél az adó-és értékalapokat szabályozni fogja. E téren lesz elérhető a legtöbb egyszerűsítés ugy a közönség érdekében, valamint az II.leték kiszabása tekintetében is. Az e részbeni reform helyes alapjait azonban — a magánjog codificatiója mellett, — főleg a folyamatban levő földadószabályozástól várom; meglévén győződve, hogy jelesen a földbirtoknak rendelkezésre állaudó arányosabb értékelése alapján, oly módozatot lehet majd javaslatba hozni, mely a közadóztatás elveinek szintúgy megfelel, mint a közgazdasági érdek azon jogosult kívánalmának eleget teend, hogy t. i. a b irtok értékelésénél kizárólag az adó szolgáljon alapul, nem pedig alternative a beruházások ált a l elért nagyobb érték, minek gyümölcse, mások buzdításául, helyesebben a beruházót II.lesse meg. Ezen szempontokból indultam ki, midőn hozzálátva a reform művéhez, mindenek előtt az II.letékügy azon fontos részének reformját czélul tűztem, mely az adózó közönség érdekeltségét első sorban magára vonja; értem az illetékek kezelését. Az II.letékügy ezen részét egész teljességében felölelő törvényjavaslatot: a készpénzben lerovandó illetékek kezeléséről, a tisztelt képviselőháznak már előterjesztettem, s követni fogja külön a kártyabélyegröl szóló törvényjavaslat. lé*