Főrendiházi irományok, 1878. VII. kötet • 401-437. sz.

Irományszámok - 1878-406

70 CDVL SZÁM. 201. §. A közadós indokolt és kellően részletezett egyezségi ajánlatát sajátkezüleg, y agy hitelesen igazolt meghatalmazottja által aláírva, a cső'dbiztosnál köteles benyújtani. Ha a csőd a hagyaték ellen nyittatott, az egyezségi ajánlatot valamennyi Örökös aláírni tartozik. 202. §. Közkereseti és be'éti társaságoknál az egyezségi ajánlatot az Összes tagok, II.letőleg beltagok aláírni tartoznak. RészvénytársaságoKnál az egyezségi ajánlatot az igazgatóság tagjai, esetleg a felszámolók kötelesek aláirni., s annak érvényességéhez közgyűlési határozat szükséges. E végből jogában áll az igazgatóság tagjaínak, II.letőleg a felszámolóknak, rendkívüli közgyűlést összehívni, mely a hitelezőknek teendő egyezségi ajánlat felett, az alapszabályok értelmében határoz. . 203. §. A csődbiztos az egyezségi ajánlatot a csődválasztmánynak adja át, mely annak el fogadhatósága felett, a tömeggondnok meghallgatása mellett határoz. Ha a választmány az ajánlatot az egyezségi eljárás megindítására alkalmasnak találja, erről a csődbiztost haladéktalanul értesíti. Ez esetben az egyezségi ajánlat a csődtömeg értékesítését, a 156. §. második bekezdésének kivételével, felfüggeszti. 204. §. A csődválasztmány a tömeggondnokkal egyetértőleg, az egyezségi ajánlatot visszautasíthatja, ha a jelentkezett hitelezők felének követelése még meg nem állapíttatott ; vagy ha a közadósnak korábbi ajánlata a hitelezők vagy a bíróság által már elvettetett, kivéve, ha az utóbb eset a csődbiztos hibája miatt következett be. (217. §. 1. p.) Az egyezségi ajánlatnak a fentebbi okokból történt visszautasítása esetében, a közadós a tömeg értékesítését későbbi egyezségi ajánlatával nem gátolhatja. 205. §. A csődbiztos mindenekelőtt határnapot tűz ki, a még meg nem állapított és a tárgya lásII.ag bejelentendő követelések birtokosait II.lető szavazati jog megállapítása végett. A tárgyalás tizenöt napon belől tűzendő ki, s arról a csődhitelezők kifüggesztés által értesitendők. A tömeggondnokot, a közadóst és azon hitelezőket, a kik a 145. §. értelmében egymással szemben peres feleknek tekintendők, a esődbiztos külön köteles megidézni. 206. §. A kitűzött határnapon a csődbiztosnak oda kell hatni, hogy az érdekeltek közt egyetértést létesíts ; ha ez nem sikerül, a hitelezők kölcsönös észrevételeit jegyzőkönyvbe vezeti s ezt az éi\lékeltek által aláíratja; vagy az aláirás megtagadását kitünteti. . A felvett jegyzőkönyv a csődbíróságnak haladéktalanul benyújtandó, mely a szavazati jog felett, minden jogorvoslat kizárásával végzésII.eg határoz, s határozatát a csődbiztosnak s az érdekelteknek kézbesitteti. Ha a szavazati jogban nem részesített hitelezők követelései később birói határozattal valódiaknak elismertetnek, a hitelezők a határozat kézbesítésétől kezdve, a további egyezségi tárgyalásoknál szavazati joggal birnak. 207. §. Pia azok, kik a jelen törvény szerint a nélkül is teljes kielégítést követelhetnek (47. §.) ; vagy a kiknek követelései az első osztályba tartoznak, jogaikról le nem mondanak, az egyezségi tárgyalásoknál szavazati joggal nem birnak. 20S. §. Azok, a kiket külön kielégítési, vagy visszakövetelési jog II.let, teljes szavazati joggal csak akkor bírnak, ha a kielégítési alapról, II.letőleg a visszakövetelt dologról vagy annak értékéről