Főrendiházi irományok, 1878. VII. kötet • 401-437. sz.

Irományszámok - 1878-406

54 CDVI. SZÁM. azon pénzek és pénzértékek felvételére és nyugtatványozására, melyeknek felvétele a vagyonkezelés természetéből következik. A közpénztáraknál, hatóságoknál és hivataloknál levő pénzek, drágaságok és értékpapírok felvételére a csődbiróságtól nyer esetről esetre felhatalmazást. Hogy a tömeggondnok jogköre egyes esetekben mennyiben korlátoltatik, az a 160. §.-ban állapittatik meg. 103. §. A tömeggondnok a tömeg érdekében tett kiadásainak megtérítését és fáradozásának díjazását igényelheti. A díjak szabad egyezkedés tárgyát képezik egyrészről a tömeggondnok, másrészről a választmány közt. A létrejött egyezség a csődbiztos által jóváhagyás végett a bíróság elé terjesztendő, mely esetleg a közadós és a hitelezők meghallgatása után az egyezséget vagy helybenhagyja, vagy a díjakat, ha azokat túlságosaknak találja, belátása szerint mérsékli. Ha az érdekeltek közt egyezség nem jő létre, a díjakat a csődbiztos és választmány meghallgatása mellett s tekintettel az ügykezelés terjedelmére, fontosságára s a kifejtett tevékenységre, a csŐdbiróság állapítja meg. A határozat mind a két esetben a tömeggonduokkal és a választmánynyal kézbesítés, a hitelezőkkel és a közadóssal pedig kifüggesztés által közöltetik. A díjak tárgyában a másod bíróság véglegesen határoz. A kiadások a tömeggondnoki számadásokba teendők. 104. §. Ha a tömeggondnok kötelességeinek pontosan meg nem felel, a csődbíróság őt kötelessége teljesitésére esetről esetre 200 forintig terjedhető pénzbirsággal kényszeritheti. A csődbíróságnak ezenfölül jogában áll a tömeggondnokot a csődbiztos vagy a választmány indítványára; vagy a csődbiztosiiak, a választmány nak s a mennyiben lehetséges, magának a tömeggondnoknak meghallgatása után hivatalból is elmozdítani. 105. §. A tömeggondnokra vonatkozó határozatok a helyettesre is alkalmazandók, ha ez az akadályozott tömeggondnok helyébe lép. 106. §. , . . A 89. §. 10. pontja szerint kitűzött határnapon a megjelent hitelezők a csődbiztos közbenjöttével, követeléseik összegei szerint számítandó szótöbbséggel megválasztják maguk vagy képviselőik köréből a csődválasztmányt, melynek legalább három lehetőleg helyben lakó tagból kell állani. Szükség esetében póttagok is választhatók. A megválasztottak, ha akadály fenn nem forog, a csődbiztostól azonnal kinevezési okiratot kapnak. Ha ellenben a csődbiztosnak a választás ellen aggályai vannak, azokat elintézés végett a csődbiróság elé terjeszti. 107. §. A csődválasztmány választásánál szavazati joggal csak azon hitelezők bírnak, a kiknek követelései a felszámolási tárgyalásnál megállanittattak, és azok, a kik a 144. §. értelmében szavazati joggal felruháztattak. \