Főrendiházi irományok, 1878. VII. kötet • 401-437. sz.

Irományszámok - 1878-406

50 GDVI. SZÁM. 81. §. A csődbiztos rendelkezései ellen az érdekeltek előterjesztéssel élhetnek, mely felett a csődbíróság határoz. A csődbíróság határozata ellen, minden további jogorvoslat kizárásával, felfolyamodásnak van helye a másodbirósághoz. MÁSODIK FEJEZET. Csó'dnyitás. 82. §. A csőd azomial megnyitandó, ha valaki a csődnyitást maga kéri. 83. §. Ha az örököstársak, vagy az Örökséghez igényt tartók közül a csőd elrendelését csak egy vagy több kéri, a többiek meghallgatása nélkül a csőd a hagyaték ellen csak akkor rendelhető el, ha hitelt érdemlőleg igazoltatik az, hogy a tartozások a létező vagyont meg haladják. II.yen igazolás hiányában a csődnyitási kérvényre tárgyalási határnap tűzendő ki, melyre az összes érdekeltek megidézendők. 84. §. Ha a csődnyitást kellően igazolt bár le nem járt követelés alapján egy vagy több hitelező kéri, és valószínűvé teszi azt, hogy az adós tartozásai annak vagyonát meghaladják, a bíróság legfelebb harmadnapra tárgyalást tűz ki s arra az adóst a törv. rendtartásnak a keresetre hozott első végzés kézbesítésére vonatkozó szabályai szerint, olyan meghagyással idézi meg, hogy vagy a csődöt kérő hitelezőket biztosítsa, vagy fizetési képességét a cselekvő és szenvedő állapot előterjesztésével igazolja. A mennyiben az adós az érintett meghagyásnak eleget nem tesz, s a hitelezők a csődnyitási kérelemtől el nem állanak, a csőd azonnal elrendelendő. A tárgyalás elhalasztásának csak azon hitelezők beleegyezésével van helye, a kik a csődnyitást kérték. Fontos okokból a tárgyalást a bíróság a hitelezők beleegyezése nélkül is elhalaszthatja. Ha a bíróság a csődnyitási kérvényt nyII.ván alaptalannak találja, azt tárgyalás elrendelése nélkül visszautasitja. 85. § Ha a csődnyitást valamelyik hitelező kellően igazolt követelés alapján olyan adós ellen kéri, a ki megszökött vagy elrejtőzött, a bíróság a csődnyitási kérvény tárgyalására határnapot tííz ki, s az adós részére a hírlapi idézés mellőzésével, gondnokot nevez ki. Ugyanez áll akkor is, ha a csőd ismeretlen örökösök ellen kéretik. 86. §. A biróság a csődnyitási kérelem felett minden esetben indokolt végzés által határoz s határozatát az érdekelteknek kézbesitteti. Ha a kérelmet alaptalannak találja, elutasitólag határoz; ellenkezőleg a csődöt megnyitottnak nyII.vánitja. A hozott határozat ellen a felfolyamodás, mely felfüggesztő hatálylyal nem bir, a kézbesítéstől számítandó három nap alatt nyújtandó be. Ha a csődnyitási határozatot a felsőbb biróság megváltoztatja, vagy feloldja, a foganatositott biztosítási intézkedések mindaddig hatályban maradnak, mig a csődnyitás kérdése jogérvényesen eldöntetik.