Főrendiházi irományok, 1878. VII. kötet • 401-437. sz.

Irományszámok - 1878-404

GDIV. SZÁM. 29 A legalább 3

/

4 részben czukort tartalmazó készítmények megadóztatását (1. §.), miután II.y nemű készítmények a közforgalomban aránylag kevéssé fordulnak elő, nem annyira pénzügyi tekintet, mint inkább a törvény kijátszásának megakadályozása végett, de főleg azon elvi szempontból vélem szükségesnek, hogy II.y készítmények, származásukra való tekintet nélkül, egyenlő adóztatás alá kerüljenek, nehogy azok, ha Ausztriából vagy a külföldről behozatnak, adómentességben részesüljenek. De ezen készítményeket, nézetem szerint, — azért sem lehet adóztatás alól kivenni, mert különben méltán attól kell tartani, hogy az adó kijátszása czéljára csak igen csekély részben más anyagot tartalmazó oly czukorkészitmények, talán a czukorgyárosok által is, nagy menynyiségben fognak forgalomba hozatni, melyek mind a mellett finomított vagy nyers czukor pótlására adózatlanul használhatók lennének, ez által pedig még az adó anyagi eredménye is kérdésessé válnék. A kávépótolmányok megadóztatását (1. §. b. pontja) szintén szükségesnek tartom, mert különben nyílt községekben nem csak a vendéglősök és kávésok által felhasznált kávé menynyisége nem volna megállapítható, de az őrölt kávénak bizonyos előkészítés vagy .vegyítés mellett, pótkávé czímén való forgalomba hozása által, az adót vajmi könnyen lehetne kijátszani. A 2. §. az adózás fentebb már indokolt alapjait szabja meg. Az adóztatás módjára nézve nyII.t községek és adóvonallal körül zárt város — községekre nézve tett különbség tekintetében megjegyzendőnek tartom, hogy az éhez hasonló eljárás, a bor- és húsfogyasztási adó beszedésénél is czélszertí alkalmazást talál. Az adó viselése nyII.t községekben az adóköteles czikkek darusításával, II.letőleg kimérésével foglalkozókra volt hárítandó, mert a fogyasztók közvetlen megadóztatása kivihetőnek, — a czukor és sör termelésének újabbi megadóztatása, II.letőleg a jelenlegi termelési adó további emelése pedig czélszertínek nem mutatkozik, a mennyiben ez esetben, feltéve, hogy az ebbeli adóztatáshoz az osztrák kormány is hozzájárul, a magyar állam területén fogyasztott czukor és sör után járó adó részben szinte az osztrák állam pénztárába folyna. A magán személyek által másoknak átengedett czikkek megadóztatását, a törvény kijátszásának, valamint a kereskedelemre nézve hátrányos viszonyok keletkezésének meggátlása igényli, mindazonáltal mellőzhető zaklatások kikerülése végett, csak visszteher mellett átengedett czikkek vétetnek adó alá. A 3. §. az adóköteles személyeket és vállalatokat a törvényjavaslat 2. §-ában meghatározott adóztatási alapnak megfelelőleg határozza meg; a czukor- és kávépótoímány-gyárosokat az 50, II.letőleg 12 kII.ogrammon alóli mennyiségben eladott czukor- és kávépótolmányra nézve úgyszinte a sörfőzdéi vállalkozókat a 25 literen alól elárusított, II.letőleg kimért sörre nézve azért kell adóköteleseknek nyII.vánítani, mert a mondott mérven alóli elárusitás nem tekinthető többé a saját gyártmányok szükségszerű értékesítésének, hanem inkább az adóztatás elvei szerint adó alá eső kereskedésnek, mely az adó alól annál kevésbbé vonható ki, mert különben a törvény könnyen kijátszható lenne és az adó megtakarítása czéljából, előreláthatólag a kereskedelemre nézve is hátrányos viszonyok fognának fejlődni. A 4. §. az adótételeket szabja meg. Ezekre nézve különbség tétetik a főváros, valamint azon községek között, melyek népessége a 20,000-et meghaladja, II.letőleg 10,000 és 20,000 között áll, és azok között, melyek lakossága a 10,000-et meg nem haladja. Ezen külömbség az érvényben álló bor- és húsfogyasztási-adórendszernél is czélszertínek és gyakorlatinak bizonyult, és más adótörvényekben is talált kifejezést, s azért a tervezett adóztat«snál is annyival inkább fentartható, mert nagyobb községekben átaUban jobb minőségű czikkek fogyasztatnak, de az ipar- és kereskedelem nagyobb fejlődésénél a lakosság keresete is aránylag nagyobb lévén, méltányos, hogy ezen megkülönbözés az adó mérvében is érvényesüljön