Főrendiházi irományok, 1878. VI. kötet • 345-400. sz.
Irományszámok - 1878-351
68 CCCLI. SZÁM. mint tiszta activ követelés, mely Horvátországot és Szlavóniát illeti 1815. évi október hő végéig. A magyar kormány felhívására, hogy a horvát kormány meggyőződjék az elkészített elkülönítési operatnm helyességéről, s miután a kir. országos kormány a magy. kir. vallás- és közoktatási ministernek már az 1875. évi márczius hó 18-án 237. szám alatt kelt átiratában kijelentette, hogy reá áll arra, miszerint a commassált tanulmányi alap horvát részének elkülönítése iránt a további barátsági tárgyalások alkalmával kiindulási pontul és alapul az 1856. évi május hó 3-áról kelt legfelsőbb elhatározás fog szolgálni, kinyilatkoztatván egyúttal, hogy a commassált vallási alap elkülönítésére vonatkozólag a czélnak megfelelőnek tartja a bizottságot nem kötni holmi féle utasításhoz, hanem rábízni, hogy állapítsa csak meg az elveket, melyek szerint a szóban levő elkülönítés eszközlendő lesz, s illető javaslatait határozathozatal végett terjeszsze fel ugy az egyik, mint a másik kormányhoz, kiküldetett a kir. országos kormány osztálytanácsosa : Halper Imre az 1875. évi november hó 28-án 5409. szám alatt kelt leirat mellett Budapestre a vegyes bizottsághoz, mely időközben a magyar kormány által kineveztetett s annak elnökéül Tanárky Gedeon kirendeltetett ; az 1875. évi deczember hó 23-án 6089. szám alatt kelt leirattal pedig ez országos kormány nevezett kiküldöttje mellé rendeltetett Gerdesics János, a kir. országos kormány számvevői hivatalának számvizsgálója azon utasitással: hogy a magy. kir. vallás és közoktatási ministerium számvevőségének emiitett operátumát vizsgálja meg a commassált tanulmányi és vallási alapok horvát részének elkülönitéséről, s azt a számlakönyvvel s egyéb adatokkal összehasonlítván, a munkálatnak helyes voltát constatálja. Gerdesics revidens a 20*/. alatti jelentés tanúsága szerint átnézte és megbírálta az egész elkülönítési operatumot, s lényegileg azt rendén találta, csak is azt fedezvén fel, hogy a fiumei vallási alapban, melyet a magyar számvevőség ismét a horvát tartozékból (contingens) visszahatólag (retrograd) különített el, horvát tőkék vannak, nevezetesen a megszüntetett novi-i és kav cista aktivna trazbina pripadajuca Hrvatskoj i Slavoniji do konca mjesêca hátopada 1815. Na poziv ugarske vlade, da se hrvatska vlada osvjedői o pravilnosti izradjena izlußbenoga operata i poëto je kr. zemalska vlada jur dopisom od 18 ozujka 1875. br. 237 ug. ministru za bogostovjeinastavuizjavila, dapristajena to, da u svrhu izluCbe hrvatskoga diela komasirane zaklade naukovne pri dalje drzati se imajucih povjerenstvenih razpravah bude izhodistem i podlogom previ&nje riesenje od 3 svibnja 1856. oeitovav&i ujedno, da u pogledu izlußbe komasirane zaklade vjerozakonske drzi sa svrsi shodno, revezati povjerenstvo na naputak kakov, vee mu prepustiti, da samo ustanovi naöela po kojih bi se imala obaviti ta izluöba, te da doticne predloga svoje podneBe odluke radi kako jednoj tako i drugoj vladi odaslan bje odsjecni savjetnik kr. zemaljske vlade Mirko pl. Halper odpisom od 28 studenoga 1875. br. 5409. u Budimpestu k mjesovitom povjerenstvu, kője bje medjutin po ugarskoj vladi imenovano i predsjednikom iatoga postavljen Gedeon Tanárky a odpisom od 13. prosinca 1875. br. 6089. bje reöenomu izaslaniku zemaljske vlade priedieljen revident raCunarskoga ureda kr. zemalj. vlade Ivan Gerdesie s nalogom, da ima izpitivati prije spomenuti operát racunovodstva kr. ug. ministartstva za bogostovse i nastavu o izluőenju hrvatskoga diela komasiranih zakladah naukovne i vjerozakonske i sravnivati isti operát s kontovnom knjigom i inimi podatci i zatim ustanoviti upravnost operata. Revident Gerdesic je glasom izviesca pod 20. 7. pregledaö i izpitao cieli izluCbeni operát, te gaje u bitnosti u redu nasao, jedino je pronaáao da ima u rieckoj vjerozakonskoj zakladi, koji je ug. raßunovodstvo op et íz hrvatskoga pripadka nazad izlucilo, hrvatskih samostanah Paulinah u No vom i u Cirkvenici, a stanje tih glavnicah da je bilo g. 1848. kad se je Hrvatska
