Főrendiházi irományok, 1878. VI. kötet • 345-400. sz.
Irományszámok - 1878-351
62 CCCLI- SZÁM. idő óta, a horvát autonom kormánynak évenkint rendelkezésére bocsátja azon összeget, mely az említett elkülönítési munkálat szerint a tanulmányi alapból, mint évenkiuti kamat-tangens 16,469 forinttal jár. » II. Vallás- alap. A vallás-alapokat osztrák-magyar monarchiában II. József császár a beszüntetett egyházi rendek jószágaiból alapitotta, József császár előtt pedig a vallási kiadások fedezésére az úgynevezett „Cassa parochorum" létezett, mely azonban a vallás-alappal egyesittetett. Il-ik József császár Magyarország részére alapitotta a vallásalapot, Horvátország részére nem állított fel valamely külön vallásalapot, hanem a horvát rész kezdettől fogva az általános magyar részszel volt oszthaílanul egyesítve. A mi az ezen alapot illető elkülönítési tárgyalásokat illeti, azok az 1850-ik évben a magyar alapitványi számvevőség számtanácsosa Wohlfahrt ur által a vailásalappaí egyidejűleg eszközöltet16'/. tek és a 167. alá mellékelt kimutatás szerint az 1792-ik évben 385,264 forint 8 kruyi tőkéből állott. Azonban ezen alapnál is, ha az 1782-ik évtől egészen 1854-ik évig a bevételek a kiadá17"/« sokkal összehasonlittatnak, a 177. alatti melléklet szerint egy 574,255 frt 87s krt kitevő rendkívüli hiány mutatkozik. Ezen munkálat nem lett a tanulmányi munkálathoz hasonlóan a fennállott császári királyi hatóságoknak beterjesztve. A) A körösi görög-katholikus káptalan alapja. Ezen alap a fennállott budai királyi helytartó-tanácsnak 1847. évi május hó 18-án 17,747 szám alatt kelt és a budai főpénztárhoz intézett leirata szerint a preseki prépostság intercalates jövedelmeiből származott és pedig Grvozdánovits prépostnak 1806-ban történt elhalálozásától kezdve, egészen 1847-ik évi j umár hó 23-ig, vlada hrvatskoj samoupravi svaké godine na razpolaganje stavíja onu svotu, koja po pomenutom izluőbenom operatu iz naukovne zaklade kao godisnja kamatna tangenta sa 16,469 for. pripada. IL Vjero zakonska zaklada. Vjerozakonske zaklade utemeljiv je u monarkije austro-ugarskoj car Josip II. iz dobarah dignutih sveőenickih redovah, a prije cara Josipa obstojala je za pokritje bogostovnih troskovah tako zvana „Cassa parochorum 11 koja bje onda sa vjerozakonskom zakladom spojena. Car Josip II. utemeljiv za Ugarsku zakladu vjerozakonsku nije posebne vjerozakonske zaklade stvorio za Hrvatsku, vec hrvatski dio bio je od poűetka nerazdielivo spojens obóenitom ugarskom. Sto se tióe izluőbene razprave glede ove zaklade, to bje ista podjedno s naukovnom po raóunarskom savjetniku ug. zakladnoga racunovodstva Wohlfartu g. 18u0. provedena, te glasom izkaza pod 167. sastojala g. 1792. u glavnici od 385,264 for. 8 ne. Nu i kod ove zaklade, ako se dohodei s troskovi od g. g. 1782. do 1854. s raviie, pokazuje se glasom izkaza pod 177- ogromni deficit od 574,255 for. 17« n<3. Ovaj operát nebje, kao sto naukovni, predlozen obstojavsim c. k. oblastim. Ä) Zaklada krizevackoga greko-katolickoga kaptola. Ista zaklada je glasom odpisa obstojavsega kr. namjestniötva u Budimu od 18. svibnja 1847. br. 17,747. upravljena na glavnu zakladnu blagajuu budimsku postala iz interkalamih dohodakah prepostije Preseka i to po smrti preposta Gvozdanovióa g. 1806 dr 23. sieönja 1847.
