Főrendiházi irományok, 1878. VI. kötet • 345-400. sz.

Irományszámok - 1878-351

OCCLL SZÁM. 11 tivno i passivno stanje obiuh zakladah i njihove medjusobne trazbine u podpunu evidenciju stave, kao pod 5 7. «"/• Ministar nutarnjib poslavah odpisom svojim od 22 siecnja 1850 br. 650. pod 6 7, 6'/. upravljenim na baruna Geringera izjavi doduse, da jos nisu ustanovljene nacela, po kojih da ce se hrvatski dio kommassiranih zakladak imati izluciti, nu daje upravo za dobiti ktomu potrebiti temelj od potrebe, da se izvede po ugarskom zakladnom racunovodstvu predlozeua likvidacija sve od g. 1782 do sadasnjega vremena. Na temelju ovoga odpisa bude privremeni zakladni obor naredbom baruna Geringera dto 30/1 1850 br. 1534, upucen, da prema svomu gorepomenutomu predlogu zapoene i po mogucnosti pospiesi likvidaciju glede hrvatske tangente u kommassiranih zakladah kao pod 7 7. •/• Uslied ovoga naloga pristupi zakladno racnovodstvo k izradjivanju likvidacionalnoga operata, ter dvista operát dogotovi naj prije glede naukovne zaklade, predloziv ga obstojavsemu tada c. k. ugar. namjestnictvu izviescem od 24 rujna 1851. br. 1286 kao pod 87.. 87. 1849. évi deczember hó Ö9-én 6486-ik szám alatt kelt, a belügyministerhez intézett s 5*/. alatt mellékelt jelentésével azért ajánlotta ezen harmadik módot, hogy mindkét alapnak activ és passiv állapota és azoknak kölcsönös követelései teljes nyilvántartásba helyeztessenek. A beliigyminister az 1850-ik évi január hó 22-én 650-ik szám alatt kelt 6 */. alatti és Geringer báróhoz intézett leiratában kijelenti ugyan, hogy azon elvek, a melyek szerint a commassált alapoknak horvát része elkülönitendő legyen

f megállapítva nincsenek, hogy azonban az éhez szükséges alap nyerhető' legyen, szükséges, hogy a magyar alapítványi számvevőség által beterjesztett liquidatio az 1782-ik évtől kezdve egészen a mai napig eszközöltessék. Ezen leirás alapján az ideiglenes alapitványi bizottság Geringer bárónak 1850-ik évi január hó 30-án 1534-ik szám alatt kelt s 7 7. alatt ide zárt rendeletével utasítva lett, hogy a fenntebb emiitett iuditványához képest a commassált alapokban levő horvát tangeust illetőleg a liquidatiót megkezdje és lehetőleg siettesse. Ezen meghagyás folytán az alapitványi számvevőség a liquidationalis munkálat kidolgozásához fogott és valóban először a tanulmányi alapítványt illető munkálatot készítette el, azt az 1851-ik évi szeptember hó 24-én 1286-ik szám alatt kelt s 87. alatt mellékelt jelentésével az akkor fennállott császári királyi magyar helytartósághoz felterjesztette. A számvevőség ezen jelentésében összegezi liquidatiójának eredményeit, mely szerint a horvát tanulmányi alap idő folytával a 315,976 frt 38 krnyi eredeti tőkéből 480,510 frt 49*7" krra emelkedett tehát jövedelméből 92,534 frt 11*7. krt tőkésített, azonban egyesítése óta egyidejűleg a magyar alapba 344,814 frt 17 krral adós. A nevezett számvevőség a most hivatkozott jelentésében ezen passivák kifizetésére javaslatba hozza, hogy vagy a horvát rész addig engedtessék át Magyarországnak haszonélvezetül, még ezen tartozás a kamatokból ki nem egyenlittetik, vagy pedig, hogy a magyar alapoknak ezen követelése, azon előlegpénzekből egyen üttessék ki, melyeket az állam a magyar alapoknak adott. FŐRENDI IROMiNVOK. VI. 1878/81. U ovom izviesóu reassumira raöunovodstva posliedke svoje likvidacije, polag kője se je hrvatska zaklada naukovna tecajem vremena od probitne glavniéne svote od 315.976. for. 38 nő. podignula na glavnicnu svotu od 408.510 ft 49*7« nő. dakle uglavnicila od svoga dohodka 92.534 frt. ll*7oo nő. nu ujedno je prama zakladi ugarskoj iz vremena svojega spojenja duzna svotu od 344.814 for. 17 no. Za naplatu ovoga passiva predlaÉe pomenuto raíunovodstvo u svom sada pozvanom izviesóu da se ili hrvatski dio tako dugó prepusti Ugarskoj na uzivanje, dok se iz kamatah taj dug nenamiri; ili pako da se trazbina ugarskih zakladah kompensira s predplatami, sto ih je drzava dala ugarskim zakladam. 8 Â