Főrendiházi irományok, 1878. VI. kötet • 345-400. sz.
Irományszámok - 1878-351
CCCLI. SZÁM. 53 millió, ez alapokból kiválasztatik, mint ez a magy. kir. vallás- és közoktatási ministernek, 1876. évi június hó 9-ik napjáról kelt átiratából látbató. A cultusminister ebben kijelenti, hogy 25,128 frt 25 krnyi követelésétől eláll, de azt követelte, hogy a horvát kormány egyezzék bele a fizetendő kamatoknak földtehermentesitési kötelezvényekkel névleges értékben való kiegyenlítésébe; úgy tehát e rendkívül hosszas kérdés végre a törvény szerint és kölcsönös megelégedésre tisztába hozatott volna, ha a magyar pénzügyi minister 1877. évi márczius hó 19-éről kelt átiratával a magyar kincstár nevében váratlanul a vallási alap kiválasztott részére 1.581,447 frt 21 krnyi követelést nem támaszt, mely állítólag a csász. kir. kincstár által a horvát-szlavón vallási alapnak adott előlegekből ered. E követelés helytelensége kiviláglik a a horvát kormány cultus és közoktatási osztályának mellékelt világos és pontos expos éjából. Ezen regnicolaris bizottság biztosan reméli, hogy a tisztelt magyar küldöttség annak alapján igazoltnak fogja találni azon javaslatot, miszerint szólittassék fel a magyar kir. kormány, hogy a magy. kir. vallás- és közoktatási ministerium és a horvát országos kormány közös megegyezése értelmében a horvát-szlavón vallási és közoktatási alapok elkülönitett részét e kormánynak szolgáltassa át. Ez által oly vitás kérdés oldatnék meg, melynek létezése mindkét ország (királyság) egyetértésére valóban nem hat elŐmozditólag. E küldöttség teljesen meg van győződve, hogy a jelen nuntiumban foglalt ajánlatok egyike sem ellenkezik a létező pénzügyi kiegyezéssel, és mindegyike csak azt czélozza, a mi a törvényen alapszik, a mi mindkét pártra nézve méltányosnak és alkalmasnak látszik arra, hogy a barátságos egyetértést köztük megerősitse. A tisztelt magyar küldöttség kétségkívül szintén erről az álláspontról fogja tekinteni ez ajánlatokat és a legjobb hazafias szándékok által vezettetve su se kako je vidjeti iz dopisa kr. ugarskoga ministra bogoStovja i nastave od 9. lipnja 1876 pisana hrvatskoj vladi, slozile u torn rezultatu, da poslje svega obraeunavanja iste zaklade za kraljevine Dalmaciju, Hrvatsku i Slavoniju iznose nesto preko dva miliona forintih; kr. ugarski ministar u istom pismu izjavljuje da odustaje od svoje neke trazbine u iznosu od 25.128 forintih 25. novc, no zahtieva od svoje strane, neka ni kr. hrvatska vlada netrazi, da se duzne kamaté plaóaju gotovinom, veö razteretnicami u nominalnoj oviednosti. Tako se je ovo davno pitanje i dugotrajno prepiranje posve razcistilo, te bi se bilo prama ustanovam zakona, a na obostrano zadovoljstvo i riesilo, da nebude u to isto dóba kr. ugarski ministar flnaiicijah u njega nov priepor bacio, izasav nenadano u dopisu od 19 ozujka 1876 s hovom nekom trazbinom od 1,581.447 for. 21 növő; sto ih je po njegovu mnenju c. kr. erar hrvastko-slavonskoj vjcrozakonskoj zakladi od godine 1848 do 1867 „predujmice" izdao. Da ova trazbina kr. ugar. ministra financija niti najmanje osnovana nije, najbolje ce upoznati postovani kraljevinski odbor ugarski iz toónoga i javnoga Exposea hrvatske vlade, odjela za bogostovje i nastavu, koji kraljevinski ovaj odbor prilaze u pouzdanoj nádi, da ce se i postavani odbor ugarski iz njega podpuno uvjeriti o pravednu predlogu ovoga odbora, neka se kr. ugarska vlada uljudno na to uputi, da se vjerozakonske i nastavne zaklade kraljevine Dalmacije, Hrvatske i Slavonije posto su svi obraßuni vec obavljeni, izruőe autonomnoj vladi istih kraljevinah, i tim za vazda ukloni vrlo neugodni priepor medju kraljevinom Ugarskom i kraljevinami Dalmacijom, Hrvatskom i Slavonijom. Kada se svi ovi predlozi u jedno saberu, nece im se moci uzkratiti priznanje, tako je tvrdo uvjeren ovaj kraljevinski odbor, da samo ono sadrzaju, sto vec u dosadanjoj financijalnoj nagodbi zakonito postoji, sto je praviCno za obe ugovarajuce stranke i sto moze utvrditi obima muzdni prijateljski sporazumak. Tako ce ih bez sumuje prosuditi i postovani odbor ugarski, ter se u najboljoj patriotiókoj namjeri glede njih odluciti. Sloze li se odbori u predlozih, biti ce
