Főrendiházi irományok, 1878. VI. kötet • 345-400. sz.

Irományszámok - 1878-394

370 CCCXCIV. SZÁM. azért kénytelen tenni, mert a vasút Zenicza és Serajevó közt nincsen kiépítve, s melyek legalább megközelítőleg számszerűleg is meghatározhatók. Ezen kiadások származnak : 1. a Zenicza és Serajevó közt évenként 36,500 métermázsa mennyiségben elfuvarozandó azon teherszállítmányok fuvarozási költségeiből, melyek a vasút közelében, azután a serajevói kerületben és a Lim területén elhelyezett csapatok és hadseregi intézetek élelmezésére, felruházására és felszerelésére szükségesek ; 2. a postaszállítási szolgálatnak azon vonalra eső költségeiből ; 3. a szabadságoltak elbocsátásánál és csapatváltoztatások alkalmával előforduló nagyobb élelmezési kiadásokból, tekintve, hogy a hosszú gyalogmenetek miatt az II.yen csapatmozdulatok végrehajtása hosszabb ideig tart; 4. a tápállomások vonatszereinek fenntartási költségeiből, melyek az emiitett vonalon azonnal feloszlathatok, mihelyt a vasút kiépül; 5. a mostani csonka vasúti vonal üzleti hiánylacának pótlására szükséges költségből, mely vonal jövedelmét a közúti kocsik versenye nevezetesen csökkenti. A tett részletes számitások és összehasonlítások folytán a fenébb elősorolt czímeken, a vasút kiépítése után, hasonlítva azon költségekhez, melyek elöállanak addig, mig a zeniczaserajevói vonal nincsen kiépítve, következő megtakarításokat lehet évenként kII.átásba helyezni : ad 1. a fuvarozási költségeknél 92,527 frtot, ad 2. a postaszállitásnál 46,000 > ad 8. az élelmezésnél . 36,400 > ad 4. a tápállomások vonatszereinél 150,000 » ad 6. az üzleti költségek pótlásánál • . . 123,599 > Összesen . . . 448,526 frtot Ha ezen Összegeket, melyek a megszállás költségeit állandóan terhelnék, összehasonlítjuk az építési töke kamatszükségletével, bármII.y kamatláb mellett is a vasút kiépítésének előnyössége pénzügyi szempontból is azonnal feltűnik s a pálya mielőbbi befejezését kívánatossá teszi. De nem egyedül a gazdászati tekintet mérvadó ezen már régen szükséggé vált vasút kiépítésének kérdésénél, hanem a mellett még különféle más nyomós okok is szólanak, melyek közül kiemelendő, hogy egyrészt ha nagyobb mérvű szállításokat kellene tenni, mely eshetőség mindig beállhat, — csak a vasúttal lehet azon nehézségeket elhárítani, melyekkel a hadügyi igazgatásnak a megszállás első idejében küzdenie kellett s melyek az államnak annyi pénzáldozatába kerültek, másrészt pedig, hogy a megszállott területen csak azon esetben lehetne megnyugvással viszonylagosan csekély számú csapatokat hagyni, ha azoknak szaporítása szükség esetén gyorsan eszközölhető. Végre nem hagyható figyelmen kivül az sem, hogy kívánatos, miszerint a megszálló csapatoknak gyógykezelést igénylő számosabb betegei lehetőleg gyorsan hazájukba szállíthatók legyenek és a szabadságolt legénység felcserélésénél a még be nem gyakorlott ujonczok a gyalog meneteknek megrövidítése által kimehessenek. Minthogy azonban a javaslatba hozott új vonal nem kizárólag katonai szempontból bírálandó meg, figyelembe kell venni annak remélhető jövedelmezőségét is. Az ottani lakosság szükségleteinek még most nagyon csekély volta, iparnak hiánya és az egyébiránt termékeny országnak műveletlen állapota miatt elegendő statistikai adat nem áll ugyan rendelkezésre arra nézve, hogy a vasút jövedelmezőségéről biztos következtetéseket lehessen vonni s azért e részben csakis valószínűségi számitások tehetők, melyek az eddig forgalmi eredményekre alapitvák. A jelen üzleti év első Öt havában az átlagos havi bevétel tett kII.ométer és métermázsán-