Főrendiházi irományok, 1878. VI. kötet • 345-400. sz.
Irományszámok - 1878-379
CCGLXXIX. SZÁM. 309 Tekintettel az ügyfogalomnak II.y nagy emelkedéséré és arra, hogy a legfőbb Ítélőszék a kellő birói munkaerő hiányában II.y nagy ügyforgalomnak huzamosabb időn át — eltekintve a birák egészségének veszélyeztetésétől — csakis az alaposság rovására felelhet meg: az igazságügyminister oly irányú törvényjavaslatot terjesztett a törvényhozás elé, a melyben, és pedig miután a semmitőszéknél is szaporodott folytonosan az ügyforgalom, felhatalmazást kért: hogy a Curia mindkét osztályánál, a befolyó ügyek mennyiségéhez képest kisegítő birákul a budapesti kir. ítélőtábla rendes birái közül kellő számú birót alkalmazhasson. Ezen felhatalmazás az 1877 : V. törvényczikkben megadatott, és annak alapján a kir. Curia semmitöszéki osztályához, az 1871: XII. törvényczikkben meghatározott számú kir. táblai birákon felül, még négy rendes biró, a legfőbb itélöszékhez pedig szintén négy biró osztatott be a budapesti királyi táblától, s igy összesen tizenkét rendes biró van a nevezett kir. táblánál a működéstől elvonva, A kisegítő négy biró ä legfőbb itélöszékhez 1879. évi június végével rendeltetett be; de már azon év végével tapasztalható volt: hogy az ügyforgalomnak a birói létszám még mindig nem felelhet meg; mert az 1877-ik év végén hátralékban 1369 darab maradt. A legfőbb itélöszéknél az ügyforgalom folytonosan emelkedik. Az 1877-ik évben ugyanis, 26,002 darab, az 1878-ikban 26,826, és az 1.879-ikben 28,128 érkezett. És az ügyforgalom apadása addig, a mig a fennálló törvénykezési viszonyok meg nem. változnak, nem is várható. Az 1871: VIII. törvényczikk alapján a birák és bírósági hivatalnokok fegyelmi ügyei évenként szaporítják a legfőbb Ítélőszék teendőit. Figyelmet érdemlő szaporalatot idéz elő az ügyforgalomban 1874: XXXIII., továbbá XXXIV. és XXXV. törvényczikk. A határőrvidék polgárosítása a legfőbb ítélőszék bíráskodásának tetemes területi, és sok nehéz tárgyra kiterjedését eredményezte. Váltóperekben az 1840: XV. t. ez. 142. §-a szerint két egybehangzó Ítélet ellen felebbezés nem engedtetett; az 1876: XXVII. t. czikket életbelépüetö rendelet szerint azonban a váltóperek is felebbezhetök a legfőbb itélöszékhez, habár az alsó bíróságok ítéletei egybehangzók is. Az előbbi években gyűjtött statistikai adatokkal szemben nagy mérvben és folyton emelkedik az igénykeresetek száma, melyeknek legtöbbjében a legfőbb Ítélőszék is kénytelen itélni. Nem lehet megemlítés nélkül hagyni : hogy a felebbezési díjak felemelése, és a kisebb polgári peres ügyekben eljárást szabályozó törvény következtében, a legfőbb ítélőszék ügyforgalma épen nem apadt. És mindehhez járul még azon körülmény is : hogy a forgalom a bűnügyekben is naponként emelkedik. II.y körülmények között mindinkább szembeötlő lett azon körülmény: hogy a legfőbb Ítélőszék ügyforgalmának az 1870 : XVI. t. ez. 1. §-a alapján alkalmazott rendes birák és az 1877: V. t. ez. értelmében eddig beosztott négy budapesti kir. táblai rendes biró megfelelni nem képesek. Az 1877-ik évi 1369 darab hátralékkal szemben, 1878-ik évben a hátralék majdnem megkettőztetett, a mennyiben az 2098 darabra szaporodott, jóllehet az ügyforgalom az előbbi évinél csakis 824 darabbal emelkedett. Az 1879-ik évben, tekintve az ügyforgalmat (28,128 darab), kedvezőbb ugyan az eredmény, de a hátralék száma mégis 3147 darabot tett.
