Főrendiházi irományok, 1878. VI. kötet • 345-400. sz.
Irományszámok - 1878-365
230 CCCLXV. SZÁM. A fővárosi közmunkák tanácsa utján tett puhatolások szerint, e részben főleg a követező 4k telektömb jöhetne kérdésbe, u. m. : a) a felső Dunaparton a Lipótvárosban fekvő úgynevezett Tömőtér. Ezen telekcsoport 4410. D öl területtel bir, az államkincstárnak képezi tulajdonát,körülbelüli értéke; 227,000 frt. A Dunára néz, mind a négy oldalról utczákkal van környezve és a Dunaparton parkok fognak előtte elterülni; b) a Károly-kaszárnyának a belső körútra néző telekcsoportja. Ezen telek 5445 D Öl területtel bir, a katonai kincstár tulajdona; terheli körülbelül 20 évi b érsz érző dés ; értéke: 2.804,480 frt; c) a belső körút és Erzsébettér, másrészt pedig a Deáktér és Marokkó-utcza által határolt telektömb. E telek területe 2788 D Öl és 5—6 magánbirtokos tulajdonát képezi; értéke körülbelül: 1.837,570 forint. Előnye az Erzsébettéri sétány; hátránya, hogy 3 oldalról zajos utczákra nyII.ik és önmagában a kérdéses czélra kicsiny; d) a kegyesrendiek telke az alsó Dunaparton, a régi városházzal szemben. Térfogata 2073 • öl, a kegyesrendi szerzet tulajdona, értéke: 1.267,300 forint. Hátránya, hogy mind a négy oldalról zajos utczákra nyII.ik és igen kicsiny, A fővárosi közmunkák tanácsa maga részéről határozottan az első helyen emiitett telektömböt, t. i. a Tömőtért ajánlja az országház elhelyezésére, s valóban a körülmények megfontolása után, a választás alig eshetik másra, mint ezen telektömbre. Ezen telektömb ugyanis, mint említve volt, egészen szabadon áll, 4 elég nyugalmas utcza által van határolva, szabad kII.átással bir a Dunára s azonkívül egyik oldalán park fog elterülni, mely szintén üdülést és fris levegőt fog szolgáltatni. így tehát ezen telek ugy kényelmi és egészségi tekintetben, mint a nyugodtabb munkáikodhatás szempontjából, minden igénynek megfelel, mig az elősorolt többi telektömbök a város belsejében és zajos városrészekben feküdvén, az imént említett előnyökkel nem bírnak, s e mellett a c) és d) alatt felsorolt telkek, a szóban levő czélra alig lennének elégségesek is. Azon előnyöknél fogva, melyeket II.y rendeltetésű épületeknél a folyó mentén való fekvés nyújt, más államok fővárosaiban is a törvényhozó testületek számára szánt épületeket a folyók mellé igyekeztek elhelyezni, mint Londonban, Parisban stb. De ha már a most emiitett körülményeknél fogva is, a tömőtéri telek a szóban forgó czélra legalkalmasabbnak mutatkozik, annak előnyössége pénzügyi szempontból annyira szembeötlő, hogy a kormány, figyelemmel különösen az ország anyagi erejére is, minden habozás nélkül az állandó országház elhelyezésére ezen telket vélte javaslatba hozandónak. Mig ugyanis a tömőtéri telek körülbelül 220—230,000 frtért megszerezhető, az elősorolt többi teleknek megvételére vagy kisajátítására legalább l 1 /*—2 mII.lió frt, sőt valószínűleg annál több is kivántatnék; és igy azon összeggel, melylyel a 6)—d) alatt emiitett telektömböknél csupán a puszta telek volna megszerezhető, a tömőtéren már az építési költségeknek is egy tetemes része fedezve lenne. A tömőtér környéke mostanában meglehetősen elhagyott; de ha az állandó országháznak odaépitése elhatároztatnék, nagyon valószínű, hogy akkora, mire az országház elkészül, a mostan elhagyott puszta telkeken díszes házsorok fognának emelkedni ; annyival is inkább, a mennyiben ez esetben ezen vidékre egy-két kormányhivatalt is el lehetne helyezni. Az országháznak a tömőtérre való építésének tehát még azon közvetett előnye is lenne, hogy a Rudolf-rakpart és Margithid közti telkek, melyek részben az állam tulajdonát képezik, gyorsabban és előnyösebb feltételek mellett értékesittethetnének. A ministerium ennélfogva a törvényjavaslat 1-ső §-ában az állandó országház épitésére a tömőtért hozta javaslatba, a mennyiben azonban az országgyűlés bölcsessége mást határozna,
