Főrendiházi irományok, 1878. VI. kötet • 345-400. sz.

Irományszámok - 1878-351

CCCLI. SZÁM. 103 képes az állami életnek — adóképessége ará­nyában reá esendő — összes terheit elviselni: nem lesz vádképen felhozható egy oly Horvát­ország ellen, mely törvényesen biztosított auto­nómiájának korlátai között közigazgatásának, igazságszolgáltatásának és közoktatásának fej­lesztésével, s népének folyton élénkülő közgaz­dasági tevékenységével, napról-napra igyekezni fog ezen állapotot javítani; s e mellett a pénz­Ügyi szolgáltatásokon kívül fennálló egyéb fon­tos kötelezettségek teljesitésében, a politikai viszonyok megszilárdításában és a közös állami czélok támogatásában versenyezni fog az állam többi részeinek népével. Az állam ily körül­mények közt csak saját jól felfogott érdekének hozza azt az áldozatot, melyet a közös terhek teljes viselésére egyelőre képtelen társországa helyett államterületének egyéb részeire hárít. Ámde az a lehetőség, hogy ez a viszony a poli­tikai viták hevében és netáni túlzásainak vissza­tolásaiban — esetleg vádképen említtetik fel Horvátország ellen, nem lehet elfogadható ok arra, hogy azon, felfogásunk szerint jelentékeny — mert az anyaországnak egy fontos jogát és a társországoknak jövőben érvény esi tendő köte­lezettségét megállapító — elvet törvényköny­vünk lapjairól kitöröljük. Áttérve a hozzájárulási arány megállapítá­sára, a magyar orsz. bizottság fentebb kifejtett néze­teihez, s az 1868: XXX. t. ez. 12.§-ánakutasításá­hoz képest a monarchia másik államával kötött pénz­ügyi egyezménynél használt hivatalos adatokra alapította számításait. Ezen adatok szerint a magyar korona országainak 1868—1875. nyolez évi Összes nyersadó jövedelme 900.018,544 frtot tesz. Ez Összegből a magyar orsz. bizottság mindenekelőtt a határőrvidéki négy közvetett adó­nemnek tévedésből befoglalt jövedelmét — egész­ben 6.504,073 frtot — kiválasztandónak tartotta azon okból, mert a határőrvidék eddigelé egy oly külön administratiót képez, melynek kiadásai sem szoktak a Magyarország és Horvát-Szlavon­országok közt a közös kiadásokra nézve évenkint eszközölt leszámolásoknál tekintetbe vétetni, minél fogva azon terület jövedelmeinek mellőzése is indokoltnak látszik a közös költségekhez való hozzájárulás arányának meghatározásánál. A fent

Next

/
Thumbnails
Contents