Főrendiházi irományok, 1878. V. kötet • 248-344. sz.

Irományszámok - 1878-258

CCLVIII. SZÁM. S3 Melléklet a 258. számú irományhoz. Indokolás „ Uj-Szeged községnek Szeged szabad királyi várossal való egyesitéséről" szőlő törvényjavaslathoz. Szeged szabad királyi város már 1858-ban, s azóta különböző időközökben több izben folyamodott a fennállott országos hatóságokhoz az iránt, hogy Uj-Szeged Torontál megyei község vele egyesittessék. És miután ennek óhajtott sikere nem volt, ujabb időben ugy a kormány, mint a t. képviselőház előtt több izben megújította ezen kérelmét. Kérelmének támogatására felhozott indokok közül a következőket emelem ki. A királyi kincstár és Szeged város közt még 1836. évben létrejött csereszerződés értelmében a Tisza folyó által elválasztott azon terület, melyen Uj-Szeged község áll, a város tulajdonába ment át. Ezen csere által azon czél, hogy a város, a birtokkörébe eső Tisza folyó balpartjára is kiterjeszthesse hatósági jogait, 1848-ig el is éretett. Az emiitett időben azonban az urbériség eltörlésével Uj-Szeged a város földesúri hatósága alól kivétetvén, mint Torontál megye területébe eső község mind közigazgatási, mind igazságszolgáltatási tekintetben, az emiitett megye hatóságának rendeltetett alá, a város tehát az emiitett cserével elért előnytől rövid idő múlva elesett. Uj-Szeged község, mely az 1870. évi népszámlálás szerint 843 lakóval és 111 házzal bir, határának kiterjedése pedig 12*59 kII.óm, tesz, közel fekvésénél fogva, ipar, kereskedelmi és közforgalom tekintetében Szeged szab. kir. városban bírja létforrását és táperejét, ezek szerint a község több ezer holdra menő külső területének legnagyobb része Szeged szab. kir. város és polgárai tulajdonát képezi. A nevezett község nem rendelkezik mindazon anyagi és erkölcsi tényezőkkel, melyek külön álló községi minőségét indokolttá tehetnék. Azonfelül Uj-Szeged egyházi tekintetben Szegeddel egy hitközséget képez; törvénykezési és adókezelési tekintetben pedig már is Szeged szab. kir. városhoz tartozik, mely e községben a tíízrendŐrséget is kezeli. Uj-Szeged közel fekvésénél fogva Szeged szab. kir. városnak csaknem szerves részéül tűnvén fel, annak kiegészitő alkatát, II.letőleg külvárosát képezi. Szeged város az érdekközösség és a közelségnél fogva tehát ezen községben a közigazgatás követelményeinek is hatályosabban megfelelhetne. Í L