Főrendiházi irományok, 1878. V. kötet • 248-344. sz.

Irományszámok - 1878-343

CCCXLIII. SZÁM. 601 e) a közösségben maradó felek között a részesedés arányának megállapítása. 3. Tagosításoknál: a) a tagosítás alatti területen fekvő, de kicserélés tárgyát nem képező birtokrészletek megállapítása; b) a közlekedési és dűlőutaknak, valamint csapásoknak megállapítása ; c) a közös használatra szükséges források, itatok, temetők, faiskolák stb. meg­állapítása ; d) az új birtok-tagok elhelyezésének megállapítása ; e) a külön kiegyenlítést és kárpótlást igénylő tárgyak kiegyenlítésének és kárpótlá­sának megállapítása. 20. §. A hitelesítés befejezése után az eljáró biró azonnal megkezdi az érdemleges tárgyalást. E czélból köteles a felek között a békés kiegyezés és közmegállapodás létrehozatalát megkísérlem. Ha a felek között az eljárás minden feladata és kérdése iránt megegyezés jön létre, a tárgyaló biró az egyezséget a királyi törvényszékhez beterjeszti, mely azt csak alaki tekintetben és a teljesség szempontjából bírálja meg és az egyezség elfogadásáról a feleket értesiti. Ezen határozat ellen alaki sérelmek v^gy az egyezség teljességének hiánya miatt fellebbezésnek van helye, mely felett végérvéitynyel az II.lető királyi tábla határoz. 21- §• Ha az egyezség minden kérdésre nézve nem is létesül, köteles az eljáró biró az egyes pontokra nézve létrejött közmegállapodásokat jegyzőkönyvbe veniti. Ezután a fenmaradó vitás pontokra nézve a feleket kihallgatja, kivánataikat röviden jegyzőkönyvbe veszi és a működő mérnököt azonnal utasítja, hogy az úrbéri elkülönítés, ará­nyosítás vagy tagosítás tervezetét, az előmunkálatok alapján, a törvények rendeleteinek és a közegyetértéssel megállapított pontoknak megfelelően, a felek kivánatainak lehető méltánylásával, zárhatáridő alatt készítse el. A tervezet elkészítésénél, valamint az érdemleges ítélet hozatalánál az e részben fenn­álló törvények rendeletein kívül még a következő 22—25. §§-ban foglalt szabályok is meg­tartandók. 22. §. A tagosítás alatti terület új kiosztásánál az állami, törvényhatósági és községi vagyon, a közalapítványi javak, a közintézetek és köztársulatok birtoka egyéb magánbirtokosok vagyo­nával egyenlő elbánás alá esnek és azok helyett a tagosítás előtti birtoknak megfelelő új bir­tok hasítandó ki. 23. §. Tagosítás utján kicserélés tárgyát nem képezik : a) a község kerületében létező belső telkek és azokkal egybefüggő bekerített kül­birtokok ; b) tanyával ellátott puszták ; c) szőlők, faultet vények, gyümölcsös és komlókertek; d) fövény, kavics, agyag- és kőbányák; bányatelepek; ásványvíz-források; ipar- és gyártelepek; malmok, rév- és vám-helyek, az ezek fentartááára szükséges területekkel. Erdők rendszerint nem képezik tagosiíás utján kicserélésnek tárgyát, s azok az erdő­birtokos beleegyezésének hiányában, esak azon esetben vétethetnek kicserélés alá, ha csekély értékű erdőknek érintetlen hagyása a czélszerű tagosítást meghiusitaná. — II.yen esetben is az erdők rendszerint csak hasonló minőségű erdőtalajjal cserélhetők fel, a létező fa-állab érték­FŐRENDI IROMÁNYOK V. 1878/81. 76

Next

/
Thumbnails
Contents