Főrendiházi irományok, 1878. V. kötet • 248-344. sz.

Irományszámok - 1878-343

596 cecxLiii. SZÁM. c) az erdők-, legelők- és nádasok urbéri elkülönítésének megengedhetősége iránti keresetekben ; d) az urbéri czímen jogtalanul gyakorolt faizási, makkoltatási, legelési és nádlási használatok megszüntetése iránti keresetekben; végre e) az arányosítás megengedhetősége iránti keresetekben, a tárgyalás a per körülményei szerint a törvényszéknél, vagy a helyszínén tartandó meg, azt a törvényszék tagjai közül kiküldött tárgyaló biró vezeti, ki a tárgyalás megkezdése előtt a félek között az egy ezség létrehozatalát mcgkisérleui és annak eredményét a jegyzőkönyvben kitüntetni köteles. Az egyezség nem sikerülése esetében a tárgyaló biró a felek szóváltásait jegyzőkönyvbe veszi, indokolt szükség esetében a kért elhalasztást és új határidőt megadja, s a szóváltások bevégzése után, ha az ügy felderítése végett szükségesnek találja, a felekhez kérdéseket intézhet és feleleteiket jegyzőkönyvbe veszi. Ha a felek tanukra hivatkoztak, azokat a tárgyaló biró, — a mennyiben az Űgj eldöntésére szükségesnek tartja, és a mennyiben lehetséges, —- azonnal kihallgatja; ha szemle vagy becslés szüksége forog fenn, azt teljesíti, a tanuk vallomását, II.letőleg a szakértők leletét és véleményét a tárgyalási jegyzőkönyvbe igtatja, s az ügyet a törvényszék elébe terjeszti. Az II.yen módon bevégzett tárgyalást szükség esetében a hivatalos adatoknak, különösen az 1819—20. évi urbéri összeírásnak, az 1848. év előtti adózási tabelláknak, s az országos urbéri kárpótlásról szóló adatoknak hivatalból beszerzése, esetleg még további birói nyomozat követi, melynél a biróság a felek részéről fölhozott bizonyítékokon kivül másokat is szerezhet be. *. i, Az első birói itélet meghozatala előtt a feleknek jogukban áll a kereset vagy védelem alapjául vett czímet egy más, a jelen törvény keretébe tartozó, s a kereset beadásakor még el nem enyészett ezímmel felcserélni, s ennek megfelelően a keresetben vagy a tárgyalás rendén kifejezett kérelmeiket módosítani. Másfelől, a biróság is jogosítva van arra, hogy a per tárgyára nézve a felek között létező jogviszonyt, azok előadásaitól és kéréseitől függetlenül, a beszerzett bizonyítékok szerint Ítélje meg; azonban a jelen törvény szerint elintézendő perekben olyan czímek alapján, melyek itt elő nem soroltattak, vagy a melyek a kereset beadásakor a zárhatáridők elmulasztása miatt már cl voltak enyészve, a támasztott igényeknek helyet adni nem szabad. Az erdők, legelők és nádasok urbéri elkülönítése, valamint az arányosítás végett indított perekben, a megengedhetőség iránti ítéletnek magában kell foglalnia a rendezés vagy arányosítás tárgyát képező ingatlannak megállapítását és telekkönyvi megjelölését is. A törvényszék ítélete ellen a felek az II.lető királyi táblához, és onnan a magyar királyi Curiához, mint legfőbb itélőszékhez birtokon belől felebbezhetnek. 5. §. Ugyanezen szabályok szerint folytatandók, esetleg kiegésziteudők és megitélendők a 3. §-ban elősorolt mindazon perek, melyekben a jelen törvény életbe léptekor még jogérvé nyes itélet nem keletkezett. III. FEJEZET. A tagosítás megengedhetősége. 6. §. A tagosítás minden község határára nézve külön eszközlendő, s rendszerint a község határának egész területére kiterjed.