Főrendiházi irományok, 1878. V. kötet • 248-344. sz.
Irományszámok - 1878-334
512 CCCXXXIV. SZÁM. természetesen kevés adót vetnek. A gyáros dolga számot vetni magával s arra nézni, hogy mint jön ki jobban. 2. kérdés: Csak az ön gyárát sújtották-e ezek a bajok9 vagy másokét is f a nagyobb vagy kisebb gyárakat; a Usajtő vagy diffusionális gyárakat-e inkább f Rode: E bajok főleg a lésajtó-gyárakat sújtották, mivel ezek nem tettek s nem tehettek oly haladást, mint a diffusionális gyárak. A sajtó-gyárak berendezése már előre megállapított, mig a diffusionális gyárak a mechanismusban történt czéîszerû javítások által mind előbbre haladnak. Láng: Nem gondolja ön, hogy mindezek daczára egyes sajtó-gyárak Magyarországon mégis tettek nagyobb haladásokat s ez által könnyítettek adóterhükön? Rode: Az lehetséges, hogy egyes gyárak kisebb előnyök alkalmazása, müfogások stb. folytán valamivel többre jutottak, de mindez igen jelentéktelen valami. Az ür czélszerübb kihasználása által elérhetni ugyan valamit, de hát sajtógyár mindenkor csak sajtógyár marad. Láng: Ön tehát azt véli, hogy Magyarországra egyáltalában nincs lésajtó-gyár, mely kedvezőbb vagy legalább oly kedvező helyzetnek örvendene, mint a difíusionális gyárak ? Rode: A sajtó-gyárak soha nem jöhetnek II.y kedvező helyzetbe. Csak oly diffusionális gyárakkal szemben, melyek roszul dolgoznak. Magyarországon 16—17 czukorgyár van, mely közül 8—9 sajtóval dolgozik. Csehországban 200 gyár közt legfölebb 14 sajtógyár. Már most mondhatná valaki, miért nem alakitjátok át a sajtó-gyárakat diffusionális gyárakká ? Nekem pl. elég vizem volna hozzá, azonban a vagdalékokat, melyeket feldolgozunk, azokat gazdálkodásunk, helyzetünk folytán nem szállíthatjuk mértföldekre, mivel térfogatunk nagyon is nagy. Mindig azt hallottam, hogy 100 kII.ó vagdalékból megint közel 80% elvész, mert hisz a sejtek vízzel megtelvék s a czukor nem találtatik benne, Azért ezek elhelyezésére külön készülékekkel kell birni. — Ha nedves tél van, nem vagyok képes szállítani, mivel a Kárpátok egyik domblánczolatán fekszünk. — Hogy mII.y roszak útjaink, bizonyítja ez az eset. Két év előtt, nedves tél után nem voltunk képesek hat ökörrel öt mázsa répát lehozni a répaföldröl. S akkor még szállítsunk vagdalékokat is ; tán ép oly nagy mennyiséget, a melyből 20—22%-nál több semmikép se nyerhető, a szerint, a mint jobban vagy roszabbul van préselve. Láng : Tehát mondhatni talán, hogy a répa czukortartalma befolyással bír arra, hogy előnyösebb-e a sajtórendszer mellett maradni? Például kevésbbé tartalmas répánál talán elönyösebb a sajtórendszer? Rode : Csak annyit mondhatok, hogy nállunk Edelényben máskép áll a dolog, máskép talán, mint az egész monarchiában. Ha rósz répánk van, mely czukorgyártásra többé nem alkalmazható, akkor a szeszégetésnél használjuk föl azt, a mint több éven meg is tettük — bár adóviszonyaink mellett épen nem fizeti ki magát, de mindenesetre megkísérthető — másrészről nekünk óriási marhaállományunk van, úgy, hogy ott is fölhasználhatjuk. Mi nem csak gyárat képezünk, hanem nagy gazdaságot is űzünk. Mert úgy rendeztük be, hogy a répát nem kell szükségképen a czukorgyárakban földolgozni, hanem használhatjuk a szeszégetésnél és marhaetetésnél is. 3. kérdés: Az új javaslat segithet-e ezekén a bajokon és mikép? minÖ hatással lesz az a különböző gyárakra f Rode: E bajokon a törvényjavaslat leginkább az által segít, hogy a napi töltések számát, melyeket meg kell adóztatni, legkevesebb 50-re teszi. E quantumért, az edények száma
