Főrendiházi irományok, 1878. V. kötet • 248-344. sz.
Irományszámok - 1878-254
38 CCLIV. SZÁM. mindenesetre megteendő volt, végeredményII.eg csak is az éretett el, hogy a város belterülete, a múlt évi katasztrófa ismétlődése ellen biztosítva lett, de az ez irányban történt alkotások, a város újjáépítésére s nagyobb várossá való emelkedésére, önmagukban kielégítő' alapot nem nyújtanak. Azon esetben, ha az állam Szeged újjáépítésének ügyét legalább is a törvényjavaslatokban előirt határig magáévé nem tenné s közbelépése által, a városnak nagyobb szabásban való kiépítését nem biztosítaná, az eddig hozott áldozatok egészben elveszetteknek volnának tekintendők, a mennyiben Szeged város, ha az előbbi alapon idővel kiépülne is, az állam által, a város létezésének biztosítása érdekében tett nagymérvű befektetéseket s költségeket sem közvetlen, sem közvetett utón nem volna képes megtéríteni. Ha tehát az állam általában akarja, hogy a Szeged érdekében eddig tett rendelkezések a város s az országra nézve üdvös eredményeket szüljenek s a hozott áldozatok legnagyobb részben nyomtalanul el ne vesszenek, az áldozathozatal terén szükségkép tovább kell mennie, s támogatása által a város újjáépitésének sikerét biztositania kell. Az állam II.y irányú támogatásának törvényII.eg leendő biztosítása által már önmagában is eléretik azon czél, hogy a város területén létező ingatlan vagyonok elértéktelenedése s a közvagyonodás hanyatlása elé, mely az adóztatás terén az államra nézve is nagy veszteségeket eredményezne, sikeresen gát vettethessék, s ha Szeged a tervezett alapon ki fog épülni, s egy kifejlődött ipar- és kereskedelemmel s magasabb fokú társadalmi élettel biró nagy várossá emelkedik, az az államnak mindazon áldozatokat, melyek újjáépítése érdekében hozatnak, a közadózás terén idővel vissza fogja pótolni. Szeged jelenlegi vagyoni állását leginkább megvII.ágítja azon feltűnő körülmény, hogy a város az adózás terén, mely a község közgazdászati állásának mindig hü tükrét képezi, aránytalanul visszamaradt, úgy, hogy a város területére kivetett állami egyenes adók összege, mind a mellett, hogy annak határa több, mint 14 négyszög mértföldet tesz ki, s a bel- és külterületen együttvéve 70,000 főnél több munkás és hasznosan foglalkozó lakost számlál, a vészt megelőző legutóbbi évben, a történt leírások után 370,000 frtnál többre nem emelkedett. Ezen hátramaradás, tekintettel a városnak különben kedvező fekvési s közgazdászati viszonyaira, csakis annak tulaj donitható, hogy a városban az ipar és kereskedelem emelése, s a városias igények kielégitése érdekében eddig majdnem semmi sem történt, s a nagyobb fokú vagyongyűjtés, s a szerzett vagyon állandó megkötésének feltételei általában hiányoztak, minél fogva biztosan várható, hogy ha az építési tervezet keresztül vitele által, az ez irányban történt mulasztások kellően pótoltatni fognak, a város adóképessége, különösen a kereseti és az indirect adóztatások terén, fokonként, eddig nem tapasztalt arányokban fog emelkedni. ügy az állam, mint a város érdekében van ezeknél fogva, hogy a királyi kormány által Szeged újjáépitését II.letőleg előterjesztett javaslatok, melyeknek együttes keresztülvitele által a kitűzött magasabb czél biztosan elérhetőnek mutatkozik, a törvényhozás által mielébb törvénynyé emeltessenek, s ez utón Szeged újjáépitésének sikere változhatian feltételek szerint biztosittassék. Szeged, 1880. évi márczius havában. Tisza Lajos s. fe, kir. biztos. A
