Főrendiházi irományok, 1878. V. kötet • 248-344. sz.
Irományszámok - 1878-334
CCCXXXIV. SZÁM. 483 ß. kérdés: A répa tökéletesebb kihasználása arányban áll-e az azzal járó költséggel f Önnél a répa utolsó leve egy értékű-e az elsővel f Stammer : Minden körülmények közt, a czukorra nézve ugy, mint minden más gyártásnál, a legészszerübb, leghelyesebb és leghasznosabb a nyers termékből, a melyért egyszer bizonyos adót fizetni kellett, a lehető legnagyobb mennyiséget termelni. Azon körülménynél fogva, hogy a difíusionalis eljárásnál a répa teljes kihasználása nézetem szerint még olcsóbb munkabérrel jár, ha t. i. épen az adóreform, az ésszerűbb munkát lehetővé teszi, ugy ebben az esetben a répa teljes kihasználása is kevesebb termelési költséggel fog járni, mint már ma. Minden czukorgyár, mely nyers czukrot készít, egy első terméket állit elő, és az abból leülepedett szirupból egy második terméket. Ez a kettő meglehetősen egyenértékű. Most azonban következik a harmadik és bizonyos körülmények közt a negyedik termék, a melyek valamivel csekélyebb értékűek, és a melyekre nézve az értékcsökkenés számtani arányban halad a czukortartalom csökkenésével, t. i. azon czukortartalommal, melyet a polarisatió utján tanusit. A különbség az első termék és utolsó termék között nem lényeges, körülbelül kétharmad polarisationalis %-ra megy, és 1— V» forint értéknek felel meg. Az osmosüe által nyert utótermékek kevésbbé értékesek, és itt körülbelül 1 frtot kell az előbbiekhez képest levonni. Azok a gyárak, a melyek czukorfinomitással is foglalkoznak, teljesen kivonják magukat a megfigyelés alól, mert utóproductióikat mindig tisztítják és finomitják, ugy hogy azok mindig eladásra kész minőségben hagyják el a gyárt, és legfeljebb egy kis árnyalattal különböznek. Én az én gyáramban csak rafinirozott és kizárólag egyenértékű árúra dolgozom. 7. kérdés: Előnyösnek találná-e az erősebb kihasználását a répának akkor is, ha répájának czukort ártalma csekélyebb volna, és ha kőszenének ára nagyobb lenne f Stummer: Nézetem szerint két olyan tényező, melyek mind a ketten a répa teljes kihasználására hatnak; mert a kII.úgozásnál bizonyos mennyiségen alól egyáltalában nem lehet dolgozni, és ha a répa csekélyebb tartalmú, ugy a gyárosnak mindig arra kell törekedni, hogy lehetőleg minél jobban kihasználja a nyers termékét; mert a mint már korábban mondottam a répa teljesebb kihasználása egy jelentőségű a költségek megtakarításával, ugy hogy magától érthető, miszerint a szén nagyobb mennyiségű alkalmazása, a mi gyors s elhamarkodott munkával jár, már azon oknál fogva is, hogy a szén drágába kerül, mindig több költséggel fog járni. 8. kérdés: Lehet-e egy hectoliter űrbe rósz répából ugyanannyit tenni, mint a jóból f és ha nem, a hátrányát a rósz répának kiegyenliti-e és mikép az új javaslat. Stummer : Egy hectoliter áztatási térbe, az űrtartalom szempontjából, kétségtelenül egészen ugyanazon mennyiségű répát lehet beletölteni. Egészen más azonban, ha a fajsúly kérdéséből tekintjük a dolgot, mert kétségtelen, hogy azon esetben, ha a répa csekélyebb fajsúlylyal bir, a tér valami csekélységgel kevesebbé lesz kitöltve. A fajsúly különbségét azonban legfeljebb i—2 %-ra tehetjük, és ebben az arányban, nézetem szerint teljesen igaz, hogy csekélyebb czukortartalmú répa 1—2 %>-kal tényleg kisebb súlyú, mint ugyanazon űrtartalomba beszorítható nagyobb czukortartalmú répa. Lehet, hogy idővel találnak arra módot, hogy a kevesebb czukortartalmú répából többet fognak ugyanazon áztatási térbe beszoríthatni. Ez iránt jelenleg semmi tapasztalás nem áll rendelkezésünkre. Helfy Ignácz: Micsoda százalékarány van a magyar és az osztrák czukorrépa között ? fii*
