Főrendiházi irományok, 1878. V. kötet • 248-344. sz.
Irományszámok - 1878-334
CCCXXXIV.SZÁM. 481 összehasonlítható, ti i., ha a kis gyárban is ugyanazon értelműség és tőkeerő rejlik, mint a nagy gyárakban, ugy a munkafeltételek, az átalányozási rendszer szempontjából, a czukoradó átalányozás szempontjából körülbelül ugyanazok lesznek; mert a máig fennállott átalányozási rendszer kihasználása csak akkor lehetséges, ha a diffusseurök kisebbítése mellett a nyert lé feldolgozásához szükséges apparátusok és gépszerkezetek kisebbitése mindig lehetséges volt. Ez átlag nagy gyárakban, — minthogy rendesen fel kell tenni, hogy az utóbbiak több tökével is rendelkeznek — könnyebben volt lehetséges, mint a kis gyárakban, különben azonban a kis gyárak ép oly jól dolgozhattak volna, mint hasonló feltételek mellett a nagyobbak. A sajtolási gyárak annyiban szenvedtek, a mennyiben az áztatási gyárak évenkint mind jobban használván ki az áztatási ürt, évenkint mindig nagyobb pótfizetések következtek, s minthogy a sajtógyárak a termelés gyarapításában az áztatási gyárakkal egyenlő lépést nem tarthattak, bizonyos körülmények közt még érzékenyebben szenvedtek, mint az áztatási gyárak. 3. kérdés: Az új javaslat segithet-e ezeken a bajokon és mikép? minő hatással lesz az a különböző gyárakra? Stumnier : Az új törvényjavaslat szerint ezen a bajon nézetem szerint teljesen és gyökeresen segítünk, a mennyiben a diffuseur kihasználási képességét 50 töltésre korlátozzuk 24 óránkint és ez által a gyárosra nézve teljesen haszontalan lesz a diffuseuret ezen a mértéken túl is igénybe venni; mert többszöri használat mellett épen oly módon kell pótfizetéseket tennie mint az átalányozott 50 töltésnél. A gyáros tehát abban fogja keresni érdekét, hogy soha se használja többször a diffuseuret, mint 50-szer; mert ránézve teljesen mindegy marad akár 50-szer, akár 60-szor használja a diffuseuret, a mint az pl. teljesen mindegy ránézve, akár 50, akár 60 litert tartalmaz diffusionalis edénye. Minthogy azonban a gyáros csöndesebb munka és nagyobb diffuseurök alkalmazása mellett más takarékossági előnyöket fog élvezni —- a melyekre később fogok visszatérni —magától érthető, hogy annak az iránynak, a mely már ma a gyártásban uralkodik, hogy t. i. lehetőleg nagy mennyiséget lehetőleg kis áztatási téren hajtsanak keresztül, elejét veszszük, és hogy mindazon bajok, a melyek a feldolgozott és megadóztatott répamenynyiség bizonytalanságából a tényleges adó befolyására behatottak, meg fognak szűnni. A különböző gyárakra nézve csak annyiban várhatunk különböző eredményt, a menynyiben oly gyárak, melyek nem voltak abban a helyzetben — és ez a magyar gyárak legnagyobb részéről áll, hogy a régi átalányozási rendszer előnyeit ugyanazon mérvben használhatták volna ki, mint a cseh gyárak, — ezek a gyárak épen ez által könnyebbitést fognak tapasztalni az adónál, a mennyiben az új adóév csekélyebb és nézetem szerint egészen elenyésző pótfizetései mellett, tényleg csak annyit fognak fizetni, mint a mennyit áztatási terük és a törvény egyéb rendelkezésénél fogva fizetniök kell. A sajtógyárakra az új törvényjavaslat ennek következtében igen kedvező benyomást fogna gyakorolni, mert a pótfizetések alatt ezek szenvedtek legjobban. 4. és 5. kérdés: Mit tart gyárára nézve előnyösebbnek, a gyakori feltöltést, vagy a tökéletesebb kihasználást^ és miértf A gyakori feltöltéssel a répában mII.y vesztesége van? Feldolgozza-e a melasset Osmose vagy elutiönalis rendszer által f vagy hogyan értékesíti a melasset f Stummer : Részemről az anyagnak teljesebb felhasználását, t. i. a csendes és észszerű munkát feltétlenül előnyösnek tartom nemcsak a magam gyárára nézve, de minden más gyárra nézve. f A diffuseurök gyakori töltése] attól függ, hogy jóval nagyobb mennyiségű vizet hajtunk keresztül a diffusionalis edényeken a legnagyobb gyorsasággal, a mi mellett azonban igen sok czukortartalom marad a répában, melyet abból jóval nagyobb mérvben veszünk ki, ha a kII.úgozás teljesebb. A teljes kII.úgozás sohasem sikerül és a répában visszamaradt czukornak FÖÍIENDI IROMÁNYOK. V. 1878/81. 61
