Főrendiházi irományok, 1878. V. kötet • 248-344. sz.
Irományszámok - 1878-326
CCCXXVI. SZÁM. 37t B) •/• alatti melléklet a, 326. számú irományhoz. Az igazságügyi bizottság jelentése, az erdélyi, ugy a volt Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd megyei és Kővár' vidéki területek birtokrendezési ügyeinek egyszerűsítése és gyorsítása tárgyában szőlő Saß. számú törvényjavaslatról. Az igazságügyi bizottság az előzetes tárgyalás végett hozzá utasitott 356. számú törvényjavaslatot, az előterjesztés fontosságának kellő méltatásával beható tárgyalás alá vette, s tanácskozásainak eredményét a következőkben terjeszti a tisztelt ház elé. A törvényjavaslat az ország területének csak egy részére terjedvén ki, a bizottság legelső feladatának tartotta annak megvizsgálását, hogy vájjon az ország erdélyi részeiben, valamint a visszakapcsolt Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd megyék és Kővárvidék területén léteznek-e valóban oly eltérő jog- és birtokviszonyok, melyek a külön eljárási szabályok törvényes megalkotását kellően indokolják. E tekintetben a bizottság elfogadta a ministeri javaslat álláspontját, mert tény az, hogy az erdélyi és visszakapcsolt részek birtokviszonyai s az úrbéri kapcsolatból e részekben fennmaradóit jogviszonyok igen lényegesen eltérők Magyarország többi megyéinek jog- és birtokviszonyaitól, mely eltérés a következőtörténeti tényben leli egyszerű* magyarázatát. Erdélyben és a legújabb időkig tényleg ahhoz kapcsolt Kraszna Közép-Szolnok, Zarándmegyékben és Kővárvidéken urbárium behozva, az úrbéri telkek száma és egyes telkek állományának kiterjedése megállapitva sohasem volt. E tekintetben történt ugyan két ízben kisérlet, de azok egyike sem lett befejezve és végrehajtva. — Az egyik kisérlet az 1819-ben administrativ utón elrendelt s 1819/20-ban gr. Cziráky Antal elnöklete alatt végrehajtott úrbéri összeírás volt, melynek az lett volna feladata, hogy az úrbéri viszonyok tényleges állapotát felderítse, s mint hiteles statistikai adat, alapjául szolgáljon az úrbér végleges megállapításának és az urbáriumok behozatalának. — Azonban az akkori kormány a nagy erélylyel végrehajtott összeírás befejezése után csakis] a községeknek általános osztályozását hajtotta még végre, de a községek egyes osztályaiban az úrbéri állományok nagyságát nem állapitotta meg- s az úrbéri telkek számbavételét s azok rendbeszedését nem rendelte el. — A második kísérletet az 1846—47-iki kolozsvári országgyűlés által alkotott úrbéri törvények képezik, melyben az úrbéri viszony rendezésére részletes és kimerítő szabályok alkottattak ugyan, de e törvények az urbérnek 1848-ban bekövetkezett teljes megszüntetése miatt sohasem léptek életbe. Az úrbéri viszony megszüntetése Erdélyben és a visszakapcsolt részekben II.y merőben 47* •
