Főrendiházi irományok, 1878. V. kötet • 248-344. sz.
Irományszámok - 1878-326
CCGXXVI. SZÁM. 367 Ezen szempontból indulva ki, az ország nevezett részeiben az 1871. évbeli LUI., LIV. és LV. törvényczikkek által életbeléptetett pervitás eljárás hatályon kívül helyezését, helyébe a nyomozó birói eljárás alkalmazását kell javasolnom, mely szerint a birtok és az azt terhelő haszonélvezetek a felek meghallgatásával hivatalból tisztába hozandók és a feleknek erre^alapitott végkérvényei felett hozandó birói határozat. Az 1871. évi LV. törvényczikk 15. §-ának azon intézkedése, mely szerint az arányosítás városokban, szabad vagy vegyes (többnyire székely és szászföldi) községekben három év lefolyta múlva hivatalból megindítandó, oly általános és különösen a birtokosok szegényebb osztályára nézve oly súlyos terheltetéssel jár, hogy a javaslat 5. §-ában az arányosítás hivatalból való keresztülvitelének további öt évre való halasztását kell ajánlanom. A tagosítás könnyitését és olcsóbbá tételét czélozzák a javaslat 5—7. §-ai, az erdei birtoknak lehető megóvását a 8. §. azon intézkedése, mely szerint erdei birtokok rendezésekor közbenső kisebb részletek és területek az erdei birtokos által megválthatók. Jelesen az 5. §. intézkedése azért vétetett fel jelen javaslatba, mert a birtokrendezési eljárás gyorsításával a most elintézetlenül levő anyag néhány év alatt feldolgozandó lévén, eleje vétetik annak, hogy rövid idő múlva a törvény újabbi módosítását kelljen ajánlatba hozni. Tekintettel az \Xgy állami, közgazdászati, rendészeti fontosságára, nemcsak az állami egyházi, közalapítványi javakra, hanem árvák és gondnokoltak javaira is kiterjesztendő az 1871: LV. törvényczikk 19. §-ának azon intézkedése, mely szerint a tagosítást kívánók birtokához számítandó a közintézetek s köztársulatok birtoka is. A 7. §-hoz. Az erdélyi részek egész határvonalán elkezdve B.-Szolnokmegyében, a Szamos mentén, Besztercze-Naszód, Maros-Torda, Csík, Háromszék, Brassó, Fogaras, Szeben, Hunyad, Alsó-Fehér, Torda-Aranyos és Kolozsmegyének területén van egy 3—8 mértföldre terjedő öv, melynek nagy része az állam és egyesek birtokában levő havasi latifundiumokból s egyes művelt részletekkel vegyes legelőkből áll. Ezen kivül az egész országban szórványosan léteznek II.y gazdászatII.ag csekély értékű és az évnek csak egyes szakában s nem is minden évben hasznosítható területek. II.y területeken a volt földesurak és úrbéresek között a birtokrendezés a törvény értelmében hivatalból keresztül viendő ugyan, de a tagosításnak azokra való kiterjesztése egyértelmű a tagositásnak lehetetlenné tételével azért mert az II.y hat árrészek felmérési költsége értékükkel semmi arányban sincsen. Ez okból megengedendő, hogy bármely fél indokolt kérelmére, a megengedhetőség kérdésével egyidejűleg határozat hozathassek a felett, váljon egyes II.y területek nem hagyandók-e ki egyelőre gazdászati okokból és a tagosítás könnyítésére a tagosítás alól, II.y értelemben az 1871. LV. t. ez. kiegészítendő. A 8. §.-hoz. Számos elhárithatlan és orvolhatlan súrlódások, perek, mezei rendészeti kihágások gazdag forrását képezik országszerte azon egyes csekély terjedelmű erdei enclave-ok melyeket egyesek, többnyire irtás-foglalások folytán, míg pedig az 1871: LIV. t. ez. alapján jogos tulajdonként birnak. A rendezés czélja ezen be nem telepitett enclave-ok meghagyásával meghiusitottnak tekinthető, miután az II.y közbenső részbirtokból szokott történni az erdei birtok s faállományának folytonos rendszeres megtámadása és pusztítása. Ez okból II.y közben eső részletek s be nem telepített kisebb területek, erdők s erdei haszonvételek szabályozásánál hasonlólag a szabályozásba belevonandók, értéküknek ingatlanok^ ban vagy II.yek hiányában készpénzben való teljes megtérítése mellett.
