Főrendiházi irományok, 1878. V. kötet • 248-344. sz.
Irományszámok - 1878-321
sie öccxxi. mk% e) a közösségben maradó felek között a részesedés arányának megállapítása* 3. Tagosításoknál: a) a tagosítás alatti területen fekvő, de kicserélés tárgyát nem képező birtokrészletek megállapítása ; b) a közlekedési és díílőutaknak, valamint csapásoknak megállapítása; c) a közös használatra szükséges források, itatok, temetők, faiskolák stb. megállapítása ; d) az új birtok-tagok elhelyezésének megállapítása; e) a külön kiegyenlítést és kárpótlást igénylő tárgyak kiegyenlitésének és kárpótlásának megállapítása. 20. §. A hitelesítés befejezése után az eljáró biró azonnal megkezdi az érdemleges tárgyalást. E czélból köteles a felek között a békés kiegyezés és közmegállapodás létrehozatalát megkísérlem. Ha a felek között az eljárás minden feladata és kérdése iráut megegyezés jön létre, a tárgyaló biró az egyezséget a királyi törvényszékhez beterjeszti, mely azt csak alaki tekintetben és a teljesség szempontjából bírálja meg és az egyezség elfogadásáról a feleket értesiti. Ezen határozat ellen alaki sérelmek vagy az egyezség teljességének hiánya miatt fellebbezésnek van helye, mely felett végérvénynyel az II.lető királyi tábla határoz. 21. §• Ha az egyezség minden kérdésre nézve nem is létesül, köteles az eljáró biró az egyes pontokra nézve létrejött közmegállapodásokat jegyzőkönyvbe venni. Ezután a fenmaradó vitás pontokra nézve a feleket kihallgatja, kivánataíkat röviden jegyzőkönyvbe veszi és a működő mérnököt azonnal utasitja, hogy az úrbéri elkülönítés, arányosítás vagy tagosítás tervezetet, az előmunkálatok alapján, a törvények rendeleteinek és a közegyetértéssel megállapított pontoknak megfelelően, a felek kivánatainak lehető méltánylásával, zárhatáridő alatt készítse el. A tervezet elkészítésénél, valamint az érdemleges Ítélet hozatalánál az e részben fennálló törvények rendeletein kivül még a következő 22—25. §§-ban foglalt szabályok is megtartandók. 22. §. A tagosítás alatti terület új kiosztásánál az állatni, törvényhatósági és községi vagyon a közalapítványi javak, a közintézetek és köztársulatok birtoka egyéb magánbirtokosok vagyonával egyenlő elbánás alá esnek és azok helyett a tagosítás előtti birtoknak megfelelő új birtok hasítandó ki. 23. §. Tagosítás utján kicserélés tárgyát nem képezik: a) a község kerületében létező belső telkek és azokkal egybefüggő bekerített külbirtokok ; b) tanyával ellátott puszták ; c) szőlők, faültetvények, gyümölcsös és komlókertek; d) fövény, kavics, agyag- és kőbányák; bányatelepek; ásványvíz-források; ipar- és gyártelepek; malmok, rév- és vám-helyek, az ezek fentartására szükséges területekkel. Erdők rendszerint nem képezik tagosítás utján kicserélésnek tárgyát, s azok az erdőbirtokos beleegyezésének hiányában, csak azon esetben vétethetnek kicserélés alá, ha csekély értékű erdőknek érintetlen hagyása a czélszerű tagosítást meghiúsítaná. — II.yen esetben is az erdők rendszerint csak hasonló minőségű erdőtalajjal cserélhetők fel, a létező fa-állab érték-