Főrendiházi irományok, 1878. V. kötet • 248-344. sz.

Irományszámok - 1878-321

342 CCCXXI. SZÁM. Senkit sem lehet arra kötelezni, hogy birtokáért más község határán fogadjon el kielégítést. A tagosítást a birtokosok bármelyike kérheti, s az mindig elrendelendő, ha a tagosítás kívánók birtoka, a tagositandó község területének egy negyedrészét képezi. Ezen egynegyedrész területi kiszámítása tekintetében, az adókataszteri adatok irányadók. Az állami, törvényhatósági és községi vagyon, a közalapítványi javak, a közintézetek és köztársulatok, valamint a gyámság és gondnokság alatt levők birtoka, az általános tagosítást kívánók birtokához számítandók. Úrbéri haszonvételekkel terhelt azon erdők, legelők és nádasok, valamint arányo­sítás alá tartozó azon közös használatú területek, melyeknek rendezése még befejezve nincs, az általános tagosítást kívánók birtokához számitandók, — ellenben azok, melyeknek úrbéri el­különítése vagy arányosítása már megtörtént, azoknak birtokához számittatnak, kiknek a meg­osztás szerint tulajdonát képezik. 7. §. Városokban, szabad és volt úrbéresekkel vegyes községekben természetes határokkal biró vagy művelés-mód által elkülönitett egyes határrészeknek (dűlők) gazdasági javítások ezél­jából kivánt külön tagosítása, az II.lető terület egy negyedét bíróknak indokolt kérelmére azon község összes határának tagosítása nélkül is megengedhető. Továbbá bármelyik félnek indokolt kérelmére, a tagosítás megengedése iránti végzés­ben elrendelheti a bíróság azt, hogy a község határához tartozó, nagy kiterjedésű erdő, legelő és havasi területek, a mennyiben úrbéri elkülönítés vagy arányosítás tárgyát nem képezik, a felmérésből és tagositási eljárásból kihagyassanak. II.yen esetekben a bíróság a birtokosok kivánatához kötve nincs, hanem a helyi viszo­nyok alapján határoz. 8. §. Erdők úrbéri elkülönítése, vagy arányosítása alkalmával, az erdők között létező egyes földrészletek, akkor is kicserélés alá vétethetnek, ha a határ tagosítása folyamatban nem volna. A kicserélés II.yen esetben is, a tagosítás elvei szerint eszközlendő. Olyan erdőközötti részletek, melyek az 1880-ik évi január 1-én állandó lakással be voltak telepítve, általános tagosítás esetén kivül, csak a tulajdonos beleegyezése mellett, képezhetik ki­cserélés tárgyát. 9. §• A tagositási kérelem nyomán a helyszínére tárgyalás tűzendő ki, s ez alkalommal a kiküldött tárgyaló biró az érdekelt felek meghallgatása után hivatalból nyomozza ki, hogy a tagosítás elrendelésének feltételei, s II.letőleg a részleges tagosítás (7. §.) helyes indokai meg­vannak-e ? A tárgyalásra szabályszerűen megidézett, de meg nem jelent felek ugy tekintetnek, mint a kik a tagosításba beleegyeznek. A felek nyII.atkozatai és a beszerzett adatok alapján, a kir. törvényszék a tagosítás megengedhetősége felett határozatot hoz, mely az II.lető kir. táblához felebbezhető. A harmad bírósághoz felébb vitelnek csak akkor van helye, ha a kir. tábla az első bíróság határozatát megváltoztatta. Ha a tagosítás azon okból nem engedtetik meg, mivel az azt kívánók birtoka a tör­vényes mértéket nem éri el, a tagosítás újból kérelmezhető, mihelyt e hiány pótoltatott.

Next

/
Thumbnails
Contents