Főrendiházi irományok, 1878. V. kötet • 248-344. sz.
Irományszámok - 1878-295
238 CCXCV. SZÁM. Melléklet a 295. számú irományhoz. Törvényjavaslat a helyi érdekű vasutakról. 1. §. Helyi érdekű, vagyis oly vasutak, melyeknek fő czélja, hogy az II.lető vidék forgalmi és közgazdasági igényeinek megfeleljenek, a jelen törvényben foglalt feltételek alatt és kedvezmények mellett, a ministerium által engedélyezhetők. Minden II.yen engedélyezés, az engedélyezést követő 14 nap alatt, ha pedig a törvényhozás nem lenne együtt, a szünetet követő nyolcz nap alatt, az országgyűlésnek bejelentendő. A törvényhozásnak marad fentartva ezentúl is oly vasutak engedélyezése, melyek két vasútvonal összeköttetésére szolgálnak, vagy egyes fővonalaknak főirányukban kiegészítő részét képezik, valamint azok is, melyek a jelen törvény határozataitól eltérő feltételek és kedvezmények mellett lennének kiépítendők. 2. §. Helyi érdekű vasutakra az engedély legfelebb 90 évre adható, mely idő lejárta után ezek minden kárpótlás nélkül, az állam tulajdonába jutnak. Az engedélynek vagy a vasút tulajdonának másra való átruházása, csak a kormány beleegyezése mellett eszközölhető. Fentartatik egyszersmind az állam részére azon jog, hogy a vasút tulajdon- és birtokjogát az esetre megválthassa, ha egy oly fővonal létesittetik, mely ugyanazon irányban lesz vezetendő, mint az engedélyezett helyi érdekű vasút. A megváltási ár gyanánt az engedélyokmány keltétől számított tiz év alatt azon összeg szolgál, mely az engedélyokmányban megállapított építési tőkének felel meg, tiz éven túl pedig az utolsó hét év tiszta jövedelme vétetik a megváltási ár megállapításának alapjául oly módon, hogy a két legmostohább év jövedelmének levonása után fentmaradó öt évi jövedelmi átlag, öt százalékkal tőkésítve, képezendi a megváltási Összeget, mely azonban az esetben, ha a vasút minden állományában és beruházásában üzletképes állapotban van, az engedélyokmányban megállapított építési tőkénél csekélyebb nem lehet.
