Főrendiházi irományok, 1878. V. kötet • 248-344. sz.

Irományszámok - 1878-278

ccLxxvm. SZÁM. 159 Melléklet a 278. számú irományhoz, Indokolás a szerb fejedelemséggel 1880. évi áprII. hó 9-én kötött vasúti egyez* meny beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslathoz. Eég érzett szükségnek bizonyult, hogy kereskedelmi forgalmunknak fejlesztése érdekében, a keleti és délkeleti kapcsolatokat egyrészt a Romániával, másrészt pedig a szerb fejedelemséggel kötendő vasúti csatlakozási szerződések utján mielőbb biztositani kell, mert a Balkán félszigeti tartományokkal a Dunán át közvetitett forgalom egyrészt csak a Duna mellékét Ölelvén át, másrészt pedig az árúk gyors szállítása tekintetében is több kivánni valót hagyván fenn, hazánk kölcsönös kereskedelmi viszonyának kifejlődését csak igen korlátozott mérvben mozdíthatta elő. Ezen felül vasúthálózatunk fejlődése következtében is okvetlen szükségessé vált, hogy részére keleti és délkeleti irányban megfelelő csatlakozások biztosíttassanak. E czélból egyrészt a román, másrészt a szerb fejedelemséggel már több év előtt megkezdettek a tárgyalások és az előbbivel még az 1874. évi május 31-én létesült egy vasúti egyezmény, mely az 1874. évi XXVII. t. ez. által törvénybe iktattatván, azóta az 1878. évi XIII. törvényezikkben foglalt módosítások tekintetbe vételével végre is hajtatott. Több nehézséget okozott azonban a délkelet felé Szerbián keresztül, egyrészről a konstantinápolyi, másrészt a salonichi irányban vezetendő vasúti csatlakozás iránti szerződés megkötése, mert a megkezdett tárgyalások, a Balkán-félszigeten 1877. évben dúlt háborúk által megakasztattak, sőt a berlini szerződés által létesített új államalakulások következtében azon tényezők száma, melyek ezen nemzetközi vasúti hálózat létesítésénél okvetlenül számbaveendők voltak, növekedvén, a külügyministernek, daczára annak, hogy ezen vasúti csatlakozás létesítése à berlini szerződés X. czikke és az ugyanazon időben a szerb telj hátaim az ottal kötött külön egyezmény szerint elvII.eg elhatározva lett — újabb nehézségekkel kelle megküzdenie, mig végre sikerült egy időre a szerb fejedelemséggel a tisztelettel bemutatott és a két fél. t. i. az osztrákmagyar monarchia és a szerb fejedelemség megbizottjai által folyó év áprII. 9-én aláirt vasuíi egyezményt megkötni és a pótjegyzőkönyvben foglalt határozmányokat kölcsönösen elfogadtatni. Ezen egyezmény szerint a magyar kormány kötelezi magát, hogy Budapesttől Zimonyon át a magyar szerb határig Belgrádnál 1883. évi június 15-ig, tehát az egyezmény ratificatiója