Főrendiházi irományok, 1878. V. kötet • 248-344. sz.

Irományszámok - 1878-272

CCLXXII. SZÁM. 129 Melléklet a 272. számú irományhoz. Indokolás „a Belgiummal az ártívédjegyek ótalma tárgyában, 1880. évi január hó 12-én kötött egyezményről" szóló törvényjavaslathoz. Miután az árú-védjegyek nemzetközi kölcsönös ótalmazása az iparosok és kereskedők jogos igényeit mozdítja elo és a fogyasztó közönségnek is nagy hasznára van, a magyar kormány szívesen engedett Belgium kormánya abbeli felszóllitásának, hogy a védjegyek kölcsönös ótalmazása tekintetében, ugy mint az már több más nemzet irányában, jelesül az északamerikai egyesült államokkal (1872 : XIV.) Oroszországgal (1875 : XI.) Németországgal (1875 : LVII.) történt, egyezmény létesíttessék. A belga törvényhozás elvII.eg ugyanazon álláspontot foglalja el az árú-jegyek ótalma iránt, a mely a nálunk érvényes szabályokban nyII.vánul, Ugyanis Belgiumnak a védjegyekről szóló 1879. évi áprII.is hó lén kelt legújabb törvénye szerint: Árú-védjegyül használható minden oly jegy, mely ipar vagy kereskedelmi czikkek megkülönböztetésére alkalmas; nevezetesen név vagy társasági czég is. A védjegy kizárólagos hasauálhatásához megkívántatik annak az II.lető iparos vagy kereskedő részéről azon kereskedelmi bíróságnál három példányban letéteményezése, melynek területén az üzleti telep van. A letéteményezésre annak van legerősebb joga, a ki a kérdéses jegyet legelső használatba vette. A letéti díj tiz frank. A védjegy Önállóan át nem ruházható, hanem az csupán az II.lető üzleti teleppel együtt szállhat más tulajdonosra. Bitorlás vagy csalárd utánzás nyoicz napi egész hat havi fogsággal, vagy 26 egész 2000 franknyi birsággal sujtatik és ezen büntetések nemcsak a tetteseket, hanem az értelmi szerzőket s a csalárd terjesztőket is éri. Ismétlés esetében a fogság egy évre, a birság 4000 frankra terjedhet. Azonkívül minden bitoriási esetben úgy a bitorolt védjegygyei ellátott áruczikkek, yalamint a bitorlás elkövetésénél használt eszközök elkobzás alá esnek. A külföldiek, kik Belgiumban valamely védjegyet szerezni óhajtanak, tartoznak a letéteményezést vagy a brüsseli kereskedelmi biróságnál vagy a mennyiben ezt a belga kormány utóbb bizonyos államok számára szabály gyanánt megállapítaná, az II.lető külföldi belga consulatusnál eszközölni. A most vázolt belga törvény anyagII.ag mindazokat a biztosítékokat nyújtja az árújegyek ótalmát II.letőleg, melyeket a nálunk fennálló szabályok a monarchia területén szolgáltatnak, s igy a jelenleg előterjesztett nyII.atkozat, mely az érintett ügyben Belgium alattvalói számára az osztrák-magyar monarchiában a nálunk szokásos védelmet, és az osztrák-magyar monarchia alattvalói számára Belgiumban az ott törvényesen meghonosított védelmet biztosítja, a teljes kölcsönösség elvén létesülvén, a beterjesztett törvényjavaslat elfogadását kérem. Kelt Budapesten, 1880. áprII.is 3-án. Br. Kemény Gábor s. k, foldmívelés-, ipar- és kereskedelmi minister. FŐRENDI IROMÁNYOK. V. 1878/81. 17