Főrendiházi irományok, 1878. IV. kötet • 149-247. sz.

Irományszámok - 1878-194

CXCIV. SZÁM. 189 A 3. §. megállapítja az adó beszedésének módját olyképen, hogy annak rendes befolyása teljesen biztosítva van. A 4, §. meghatározza az adómentesség eseteit; az a) és b) alatt felsorolt mentességek a dolog természetéből folynak; a c) alatti mentesség kimondását követelik a magyar állam hitelének fentartására való tekintetek, mert az 1870: X. törvényczikk 2. §-ának d) pontja értelmében, a nyereménykölcsön nyereményeitől csakis a nyugta-bélyeg fizettetik. Az 5. §-ban foglalt azon rendelkezést, mely szerint különös figyelmet érdemlő esetekben a nyereményadő a magánfelek által rendezett jótékonyczélú kisorsolásoknál mérsékelhető vagy elengedhető, a méltányosság tekintetei teszik kívánatossá. A 6. és 7. §§. meghatározzák a törvény megszegésének eseteit, és a megszegések büntetéseit. Csak szigorú büntetések alkalmazása fogja" az ezen új adónem ellen irányozható kihágásoknak elejét venni. A 8. §. rendeli, hogy a nyereményadó után sem földtehermentesitési járulék, sem pedig törvényhatósági vagy községi pótlék nem vethető ki. Földtehermentesitési járulék azért nem vethető ki a nyereményadóra, mert ezen adó oly adók pótlására hozatik be, melyek egész összegében államadók voltak. (1875: XXVI. t. ez. 21. §.) Törvényhatósági vagy községi pótlékot pedig a fennálló gyakorlatnál és a dolog természeténél fogva a törvényhatóság vagy község csak azon egyéntől követelhet, a ki az II.lető törvényhatóság vagy község területén lakik; ha tehát a nyereményadó után is törvényhatósági vagy községi pótlék szedetnék, a nyereményt kifizető pénztár kénytelen volna minden egyes esetben a nyertes fél lakhelyét, az azon helyen fennálló törvényhatósági vagy községi pótlék mérvét kinyomozni, és a levont pótlékot az II.lető törvényhatóságnak vagy községnek megküldeni. Ezen eljárás szerfelett nehezítené, késleltetné, sőt sok esetben lehetetlenné tenné a nyeremények kifizetését, mert a nyeremények a betét- vagy sorsjegy átadójának lévén kifizetendők, a nyertes fél személyének kitudása sok esetben merőben lehetetlen volna. Az pedig, hogy a pótlék azon község házi pénztárát II.lesse, melynek területén a kifizetést teljesítő pénztár létezik, nem egyeztethető össze az osztó igazsággal. A 9. §. nem igényel indokolást. A 10. §. a törvény hatályba léptének határidejéül az 1880. évi január hó 1-ső napját tűzi ki, mert azon adónemek, melyek pótlásául a nyereményadó behozatik, az 1879. év végével szűnnek meg. A mi végre a nyereményadónak várható pénzügyi eredményeit II.leti, ezekre nézve a következőket jegyzem meg. A cselédtartási adó czímén elért kivetési eredmények a következők: 1875-ik évben . 50,549 frt 1876-ik > ....... 35,861 » 1877-ik » . 30,934 » 1878-ik » 27,902 » 1879-ik » 24,121 > évi átlagban tehát 33,873 frt. A kocsi- és lótartási adó a következő kivetési eredményeket mutatja: 1875-ik évben ...... 318,644 frt 1876-ik » 190,866 > 1877-ik » 163,546 » 1878-ik > ...... 124,343 > 1879-ik » ..... . 105,561 > évi átlagban tehát ..... 160,592 frt. Mind a két adónemnek évi átlagos eredménye tehát tesz . . . 194,465 frtot.