Főrendiházi irományok, 1878. IV. kötet • 149-247. sz.
Irományszámok - 1878-182
CLXXXIT. SZÁM. 129 Mezőgazdáinknak kétféle tökére van szükségük : első sorban képessé kell tennünk őket arra, hogy megfelelve a korkövetelte igényeknek, birtokaikon mindazon változásokat és újításokat eszközölhessék, melyek nélkül ma már rendszeres gazdálkodás nem képzelhető, és a melyek nélkül a termelés versenypiaczán nem érvényesitheti magát, — képessé tevén őket erre, meg kell adnunk a szükséges eszközöket ezek fentartására is. Az első czél elérésére szükséges eszközöket az államtól várjuk, az utóbbit maguk a földmívesek fogjak szolgáltatni. Az állam II.y módoni segélynyújtása semmiképen sem ütközik az önsegély elvébe mivel az állam által nyújtandó segély nem bizonyos időszaki szükségletek fedezésére nyujtatik, hanem alapot teremt a földmívesnek, hogy azon önerejéből tovább épitsen. És ez az államnak legszebb és legfőbb hivatása. Minden egyes II.y államsegély által új, biztos alapra szert tett földmíves egy-egy új, szII.árd oszlopa lesz a nagy államépületnek. A segélynyújtásnak következő módja által, az állam minden megterheltetése nélkül, igen nagy segélyben részesülend különösen a kisbirtokos osztály: Talajjavitási és birtokfelszerelési czélokra adandó előlegek nyújtása végett egy alább megjelölendő összeget bocsátván rendelkezésre az állam, ebből minden földmíves a fentemiitett czélokra a javítandó vagy felszerelendő földterület vagy földbirtoknak megfelelő, azonban legfőbb 1000 frtig terjedhető előlegben részesül. Az előleg után utólagos befizetés mellett 4 százalék kamat fizettetik és pedig olykép, hogy az előleget felvevő köteles lévén az elölegösszeget 6 év alatt visszafizetni, a hat évre járó kamatok összege az előleg felvétele alkalmával ahhoz üttetik és az előleggel egy összeget képez. Az első két évben ezen előlegek után mi sem fizettetik be, az előleget felvevő a visszatérítést a 3-ik évben kezdi meg és letisztázza a hatodik év végével. Az előlegek biztosittatnak az által, hogy az II.lető földbirtokra yhivatalbóU bekebeleztetnek az II.lető adóhivatal által bemutatandó bélyegteltn kötelezvény alapján. A rendelkezésre bocsátandó összeg nem szükség, hogy az első évben az 1 mII.liót meghaladja, ugyanII.y összeget utalványozván ki a 2-ik évre, minthogy ezen évben még visszatérítések nincsenek. A 3-ik évben már megtérül az első évben kibocsátott összeg negyede, már ennyivel kevesebbről kell az államnak gondoskodnia, a 4-ik évben visszatérittetik az első évben kiadott előleg második és a második évben kiadott előleg első negyede és igy tovább, ugy hogy az 5-ik évben már többé alapról gondoskodni nem kell, mivel a téritmények bőven elegendők lesznek a szükséglet kielégítésére. Az államra tehát a segélynyújtás ezen módja által vajmi" kevés teher hárul, a jó következmények azonban kiszámithatlanok lesznek és a lehető legrövidebb idő alatt fognak nyII.vánulni. Átlag 500-tól 1000 frtig terjedő előlegeket vévén fel, már az első évben legalább 1500 földbirtokos léte biztosíttatik, mely szám évente rendszeresen és fokozatosan növekedvén, lehetetlen, hogy ne idézzen igen rövid idő alatt általános kedvező lendületet elő. Mint megjegyezni szerencsénk volt, minden egyes előlegösszeg az II.lető földbirtokos ingatlanára hivatalból betábláztatik. Szükséges és különösen czélszerű leend azonban elvül kimondani, hogy a netáni rendes visszanemfizetés esetén az esetleg elrendelendő végrehajtás csak a legutolsó esetben fog magára az ingatlanra vezettetni, első sorban mindig csak a föld terményeire. Ez különben minden esetben is teljesen biztositandja az elölegösszeget. De ezen kimondott elvnek meglesz azon jó következménye, hogy a teljesen eladósodott földbirtokos, kinek ingatlanára már egyesek részéről történtek betáblázások, szintén élhetni fog ezen állami segélylyel, mivel a betáblázott hitelező látván majd azt, hogy az állam részéről nyert előlegösszeg csupán a föld értékének emelésére fordittathatik, és tudván azt, hogy az állam az ingatlanra végrehajtást nem vezetend, szívesen átengedi az állami betáblázásnak a megkívántató első helyet. FŐRENDI IROMÁNYOK. IV. 1878/81. 17
