Főrendiházi irományok, 1878. III. kötet • 99-148. sz.

Irományszámok - 1878-147

504 CXLVII. SZÁM. XI. melléklet az 147. számú irományhoz. 1696. M. E. 1879. Mi Első Ferencz József, taten kegyelméből Ausztriai Császár, Csehország Királya stb. és Magyarország Apostoli Királya. Kedvelt Magyarországunk és Társországai hű Főrendéi és Képviselői közös egyetértéssel à kővetkező törvényczikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé: Törvényczikk a magyar büntető törvénykönyv, a kihágásokról. (Kihirdettetett az országgyűlés mindkét házában 1879. évi június hó 14-én.) ELSŐ RÉSZ. Általános határozatok. 1. §. Kihágást képez azon cselekmény, melyet: 1. a törvény, 2. ministeri rendelet, 3. a törvényhatóság, vagy 4. törvényhatósági joggal fel nem ruházott szabad királyi város, vagy rendezett tanácscsal biró város által kiadott szabályrendelet, kihágásnak nyilvánit. Ugy a ministeri rendelet, mint a szabályrendeletek csupán valamely rendőri tilalomnak vagy rendelkezésnek megszegését minősíthetik kihágásnak. 2. §. A jelen büntető-törvénykönyv hatálya ugyanazon területre terjed ki, mint a bűntettekről és vétségekről rendelkező büntető-törvénykönyv. 3. §. A ministeri rendeletnek hatálya, annak intézkedéséhez képest vagy a 2. §-ban meghatározott egész területre, vagy annak valamelyik részére, vagy csak egy vagy több törvényhatóság, ráros, vagy község területére terjed ki. A törvényhatósági szabályrendelet, annak intézkedéséhez képest vagy a törvényhatóság egész területére, vagy csak egy részére, vagy annak hatósága alatt álló egy vagy több községre terjed ki. A város által kiadott szabályrendelet, csak az azt kibocsátó város területén bir hatálylyaL 4. §

T A kihágás elkövetői az esetben is büntetendők, ha azon területen, melyen azt elkövették, csak ideiglenesen tartózkodnak, habár az, rendes lak- vagy tartózkodási helyükön büntetendő cselekményt nem képez. Ezen szabály a külföldiekre is alkalmazandó.