Főrendiházi irományok, 1878. III. kötet • 99-148. sz.

Irományszámok - 1878-144

CXLIV. SZÁM. 363 szolgálni kevésbé alkalmas, képesíteni akarja azt az Önsegély elvére alapitott mezőgazdasági előleg-egyletek, II.letőleg szövetkezetek egyetemleges jótállása segítségével. Kétséget alig szenved, hogy az intézetnek záloglevelei kibocsátásánál és értékesítésénél nagy nehézségekkel kell megküzdenie, már csak azért is, mert a tervezett intézetnek kezelési költségei, feltéve, hogy oly arányokban képes leend szövetkezeti hálózatát az egész országra kiterjeszteni, a mint azt czélba veszi, kétségkívül nagyok lesznek, azonban szII.árd akarat, buzgó munka és szorgalom, becsületes kezelés és okszerű vezetés mellett, és feltéve, hogy a törvényhozás nem vonja meg ezen intézettől pártolását és anyagi támogatását, sikerülni fog a nehézségeket leküzdeni s ezen hazánk kisebb birtokosaira annyira szükséges intézetet, biztos alapokra fektetni. A czél, melynek elérése itt szóban van, oly roppant fontossággal bír az ország jövőjére, hogy azt a legnehezebb időviszonyok között és még áldozatok árán is, előmozdítani mulaszhatlan kötelességnek tartom. A létesitő bizottság által igénybe vett és a kormány által ezennel javaslatba hozott kedvezmények és törvényhozási intézkedések következők: 1. Törvénykezési kedvezmények ugyanazon mérvben, mint a minőben a létező magyar földhitelintézet, a törvényhozás által részesittetett 2. Némely kivételek a kereskedelmi törvény határozatai alól, melyek nélkül a tervezett intézet kellő biztonsággal nem működhetnék. 3. Anyagi áldozat az államkincstár részéről ugyanazon összeg erejéig, mely annak idején a magyar földhitelintézetnek az országos alapból megadatott, azon külömbséggel azonban, hogy az intézet létesítése czéljából tett 500,000 frtos alapítvány tőkéje, úgy mint a többi alapítványok, az intézet által visszafizetendő. 4. A bélyeg- és postadíjra vonatkozó kedvezmények. Áttérve a beterjesztett törvényjavaslat részleteire, következőket találom szükségeseknek megjegyezni : A törvényjavaslat 1. §-a szerint a magyar államkincstár a „Kisbirtokosok Országos Földhitelszövetkezete" alapII.ói közé lép 500,000 forintnyi kamatmentes alapitványnyal. A kormány mindenkor hangsúlyozta, hogy a létesitendő vállalatot életképesnek csak akkor tekintheti, ha az nem pusztán az állami segélyre támaszkodik, nem pusztán segélypénzzel kezdi meg működését; mert csakis a magánosok részéről nyerendő hazafias támogatás és érdeklődés adhatja meg az intézetnek azon morális súlyt, mely annak az állami segélyre is jogosultságot biztosit. E feltevés az által, hogy a magánosok alapitványai az 1,000,000 frtot tényleg meghaladják, bekövetkezvén, a kormány részéről kII.átásba helyezett állami segélyezés ezen intézetnek annál is inkább megadható, mert az nem ajándékképen, hanem a visszafizetés kötelezettsége mellett nyuj tátik. A % és 3. §§. szerint mindazon törvénykezési és pénzügyi kedvezmények, melyek az 1871 : XXIV. t.-cz. által a „Magyar Földhitelintézetnek" megadattak, az alakulóban lévő intézetre is kiterjesztetnek, azonban kivétel tétetik a mezőgazdasági előlegegyletekre nézve, melyekre az érintett törvényczikk 1. és 24. §-ának az II.letőséget és a postabérmentességet szabályozó intézkedései ki nem terjesztetnek. Az érintett kedvezmények megadását azon körülmény indokolhatja, hogy a hasonló intézetek létesítésének és sikeres működésének lényeges feltételét képezi egyrészről az, hogy azoknak a jogrend és a jogbiztonság változhatlan határainak és az intézettel viszonyban álló felek jogos érdekeinek szem előtt tartása mellett, a peres eljárás általános szabályaitól eltérő kedvezőbb helyzet biztosittassék ; másrészről, hogy pénzügyi szempontból kivétel tétessék azon adók és közterhek tekintetében, melyek a nyerészkedést kizáró és a közjó érdekében létesített vállalatokra már természetüknél fogva sem alkalmazhatók feltétlenül.