Főrendiházi irományok, 1878. III. kötet • 99-148. sz.
Irományszámok - 1878-136
CXXXVI. SZÁM. 311 Melléklet a 136. számú irományhoz. Ministeri indokok ú> magyar büntető törvénykönyv, a kihágásokról szőlő törvényjavaslathoz. Az 1878. évi V. törvényczikkb en foglalt büntetőtörvénykönyv a büntetendő cselekmények hármas felosztásának elve szerint a bűntettekről és vétségekről intézkedik, a kihágásokat pedig több jeles európai törvénykönyv nyomán, külön törvénynek tartotta fen. A büntető törvények ugyanis nincsenek kimerítve a bűntettek és vétségek, valamint ezek büntetéseinek meghatározásáról rendelkező törvények vagy törvénykönyv által. Az emiitett csoportba tartozó cselekményeken kivül van még egy külön csoportja a cselekvéseknek és a mulasztásoknak, melyeket büntetés terhe alatt tII.tani, vagy melyeknek teljesitését büntetési sanctió mellett rendelni, a társadalmi rend, a polgárok nyugalma, a személy- és vagyon-biztonság követelik. — E csoportot képezik a rendőri kihágások. Változatos és tarka vegyülete a szándékosan, vagy gondatlanságból elkövetett, II.letőleg elmulasztott — a jogsértő vagy csupán jogot veszélyeztető cselekményeknek és mulasztásoknak az, a melyet a rendőri kihágások elnevezése alatt összefoglal a jogtudomány, és összefoglalnak a törvények a nélkül, hogy az ide foglalt cselekmények emiitett tarkaságánál fogva, a rendőri kihágások lényegét egy átalános és caracteristicus fogalom-meghatározással megjelölni, s ez által az elvi különbséget ezen, és a büntetendő cselekmények másik csoportjai közt megállapítani sikerült volna. A rendőri kihágások nevezete alatt előforduló s mint II.yenek büntetendő cselekményeknek túlnyomó többsége mindazonáltal vagy a bűntettek, vagy pedig a nagyobb veszélyek megelőzésére lévén irányozva, az uralkodó szempontot a reatumok ezen természete képezi, s ennek megfelelőleg a praeventiv justitiában található fel a kapocs, mely az egyes kihágásokat egy közös keretben egyesíti. Ámbár tagadni nem lehet, hogy a mint a kihágások közt is fordulnak elő egyes cselekmények, melyek e szempont alá nem foglalhatók, ugy másrészről, a büntető törvénykönyvben — habár csak kivételesen, előfordulnak oly vétségek is, melyeknek lényege és természete kétségtelenné teszi, hogy büntetendő voltuk szintén a praeventiv justitia érdekeiben találja alapját és igazoltságát. De bármII.y nehézségek érvényesítsék magukat a büntetendő cselekmények osztályozásánál, s különösen bármII.y kevéssé lehessen egy rendőri büntető törvénykönyv alkotásánál kizárólag a megelőzésre irányzott szempontra szorítkozni, annyi kétségtelen, hogy a bűntettekről és vétségekről szóló törvényeken kivül fennmarad még mindig egy hosszú sora azon cselekményeknek vagy mulasztásoknak, a melyeket büntetlenül hagyni nem lehet, és a melyeket bűntettek vagy vétségek közé beosztani, ez utóbbiak főjellemvonásának megzavarása nélkül szintén lehetetlen.
