Főrendiházi irományok, 1878. III. kötet • 99-148. sz.

Irományszámok - 1878-136

308 CXXXVI. SZÁM. 136. szám. (LUI. ÜLÉS, 313. JEGYZŐKÖNYVI PONT.) Jelentése a főrendi ház állandó hármas bizottságának „a magyar büntető törvénykönyv a kihágásokról

64 szóló törvényjavaslat tárgyában. A büntető igazságszolgáltatásnak hazánkban biztos és czélszerű alapokra leendő fektetésére czélzó üdvös törekvés méltó kifejezést nyert a büntetendő cselekmények hármas felosztásában, s a bűntettekről és vétségekről szóló 1878. évi V. törvényczikk ez elv alapján lett alkotásában. Ezen törvényczikknek szükséges kiegészítését képezi a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat; mert tagadhatlan, hogy a bűntetteken és vétségeken kivül fennmarad még mindig hosszú sora azon cselekvéseknek és mulasztásoknak, melyeket — az igazság és hasznosság elvéből kiindulva — sem büntetlenül hagyni, sem a bűntettek és vétségek fogalma alá vonni nem lehet. Az emiitett cselekvések és mulasztások ugyanis egyrészt a büntettek és vétségek megakadályozására felállított praeventiv intézkedések áthágásában, másrészt az állami és társadalmi rend, a polgárok nyugalma, a személy- és vagyonbiztonság elien elkövetett kisebbszerű helytelen ténykedésben és magatartásban nyII.vánulnak. Miután pedig a bűntettek és vétségek megakadályozására szolgáló praeventiv intézkedések nagy részének nemcsak helyenként, hanem időnként is szükségkép változnia kell ; a bizottság csak helyeselheti, hogy a bűntettek és vétségek fogalma aíól „kihágások" czíme alatt kivont cselekvésekről és mulasztásokról szóló törvényjavaslat az érintett kisebbszerű, valamint az általános praeventiv intézkedések szükségessége alá eső cselekményekre vonatkozó részleges intézkedéseken kivül, csupán általános szabványokat tartalmaz, s a kihágások minősitésére a törvényen kivül a kormánynak, a törvényhatóságoknak és városoknak is alkalmas módot és kellő eszközt nyújt. A törvényjavaslatnak a külföldiek felelősségre vonására, a külföldön elkövetett kihágások büntetlenségére, s a kihágás miatti kiadás megtagadására vonatkozó intézkedései az érvényben levő nemzetközi jogszabályok által indokolvák; a büntetések minősége, tartama, kiállása és a részesek felelőssége iránti intézkedések pedig az 187B. évi V. törvényczikkel elfogadott általános elvek czélszerű folyományai; és a kihágás kísérletének büntetlensége, s a gondatlanságból származó cselekmények kivételes beszámítása, a kihágások természetéből önként következik.