Főrendiházi irományok, 1878. III. kötet • 99-148. sz.
Irományszámok - 1878-126
CXXVÍ. SZÁM. 197 ministernek égy közelebb hozzám érkezett közlése szerint az osztrák törvényhozó testületek a fentebbi 4. pjont alatt emiitett külön biztositást már megszavazták s az ez iránti törvényjavaslat legfelsőbb szpntesités alá fog terjesztetni, mihelyt a két kormány közti megállapodások a magyar országgyűlés által is elfogadtatnak. Értesített egyúttal a cs. kir. kereskedelmi minister, hogy a fentebb jelze/tt további megállapodásokat is az osztrák kormány maga részéről most már perfektnek tekinti. Ezekben a tényállást előadván,. bátor vagyok most már a bemutatott törvényjavaslatot és szerződéseket az eddig felhozottakon kivül, még a következőkkel indokolni. És pedig: I. A biztosítási teher megosztását II.letőleg. A magyar kormány e kérdésben látszólag eltért korábbi álláspontjától, de csakis látszólag, mert ezen álláspontot a számadások mikénti vezetésének, II.letőleg a közös kiadások megosztásának kérdésénél kítelhetöleg érvényesítette. — Kitetszik ez abból, miszerint az II.y kulcsok alkalmazása mellett a magyar vonal tiszta jövedelme és pedig függetlenül a kárpótlásra eső fentebb emiitett évi 28,402 forinttól, 1872-ben 30,058 frt 28 kr., 1873-ban 30,586 frt 69 kr., iS74-ben 34,107 frt 65 kr. és 1875-ben 44,174 frt 85 krral javul, mely különbözet, mint a két ellentétes jogi álláspont közti compromissum eredménye, kielégítőnek jelezhető. Eltekintve attól, hogy a tárgyalások folyamán szerzett meggyőződés szerint ennél kielégítőbb eredmény évek múlva sem lett volna elérhető s hogy ennek folytán azon különös eset állhatott volna be, miszerint a társulat (és pedig székhelyénél fogva a magyar kormányt első sorban érdeklő társulat) tisztán a két kormány közti kiegyenlithetlen kérdések miatt a legnagyobb pénzzavarba jutott volna, s hogy végül más okokból is kívánatosnak mutatkozott, miszerint ezen már 1867 óta húzódó kérdés elvégre megoldassék, mindezeken kivül még egy főfontosságu indok is szólott a jelen megállapodás mellett. Az t. i., hogy csak a biztosítási teher fix megosztása és a számadások elkülönített vezetése mellett érhető el az, miszerint a két kormány a legtöbb administrativ kérdésekben, különösen pedig a gazdasági ügyekben önállóan, az ügymenetre főleg vasúti dolgokban lankasztólag ható előleges jegyzékváltások nélkül járhasson el a vasút irányában. Hogy pedig a biztosítási teher megosztásánál alapul a mértföldes arány fogadtatott el, az abban találja magyarázatát, mert a részben nem is eruálható építési költségek arányában való megosztás ezzel egyenlő, sőt némII.eg még a magyar kincstárra nézve kedvezőtlenebb lett volna. Az A) alatti jegyzőkönyvbe felvett számviteli kulcsok a biztosítási összeg megosztásának kiegészítő részét képezik ugyan, mindamellett tekintettel arra, hogy a kulcsok a folyton fejlődő viszonyokhoz képest a két kormány egyetértésével esetleg mindkét vonal érdekében változás alá jöhetnek, legczélszerűbben rendeleti utón szabályozhatók. II. A kárpótlást II.letőleg. — Az alapul vett kárpótlási összeget bátor leszek szóbelII.eg bővebben indokolni. — Itt csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy habár a kassaoderbergi vasút alaptökéje 58.237,800 frt névleges összegben lett megállapítva, a pénzbeszerzési veszteség, időközi kamatok, igazgatási költségek stb. levonása után az építésre és felszerelésre tényleg csak 33.250,000 forint, vagyis mértföldenkint mintegy 690,000 forint marad rendelkezésre. — A nagyon költséges pénzbeszerzés a közbejött osztrák-porosz és német-franczia háborúban találja magyarázatát, mely utóbbi háború az építésre is nagyon hátrányos befolyással birt, ezenfelül a kassa-oderbergi vasút már magában is igen nehéz hegyi pályát képez, mihez még a közbejött nagy árvizeken kivül azon körülmény is hozzájárult, hogy a kassa-oderbergi vasút építése a Kárpátok közti építkezés első és sok tekintetben tanulságos, de egyúttal költséges kísérletét képezte. — Eltekintve tehát a kormány ellen támasztott kárpótlási igény alaposságától, a fentebb előadott körülmények az építési tőke túlhaiadását okadatolni alkalmasaknak mutatkoznak.
