Főrendiházi irományok, 1878. III. kötet • 99-148. sz.
Irományszámok - 1878-126
CXXVI. SZÁM. 191 talék szükségének fedezése czéljából felveendíí 6.828,000 névértékű aranykölesön kamatbiztositás* 346,618 forint 85 krnyi Összegben a magyar állam terhére kimondatott. Ez összegből azonban levonandó az osztrák kormány által fizetendő 28,402 forintnyi évjáradék, valamint az egyszerre fizetett 113,608 forintnak 69*2% árfolyam mellett számiíott ő°/»-ka, mely ismét 7,725 forintot tesz ki, együtt tehát 36,127 forint, elvállal tehát tulajdonképen a magyar kormány ezüstben 151,576 frt 14 krt. Ha a mérleget helyesen akarjuk felállítani, nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a fennebb előadottakból kivehetö'leg a kamatbiztosításnál nyert előny szintén Összefüggő részét képezi e szerződésnek, s mivel a nyeremény évenként átlag 35,000 frtnak felel meg, a magyar állam netto tehertöbblete mintegy 116,000 ezüst forintra megy fel. Másfelől nem szabad azt sem figyelmen kivül hagynunk, hogy a kamat-reductiók folytán szenved az államkincstár is a közös activák közt szereplő 25,000 darab részvénynél, mely veszteség 50,000 forintot tesz. — Hogy ez összegből mII.y rész II.leti meg a magyar kincstárt, a közöactivák jelen helyzetében megállapítani nem lehet, de azon arányban, mint az 5.000,000 forint befizetéséhez Magyarország járult, a kamatreductió veszteségéből s / fi rész esnék a magyar kincstárra. — Ez tesz újra 30,000 forintot, vagyis az összes garantia-emelés és szelvényreductió 146,000 ezüst frtba kerül évenként a kassa-oderbergi vasut-társaság engedélyének tartama alatt, » hihető, hogy eme áldozat a fennforgó bonyolult kérdések czélszerű megoldásán kivül a vonal gyorsait fejlődő forgalmára is jótékonyan hatand. Ami pedig a kérdéses vasútnak az eperjes-tarnowi vasút magyarországi részével leendő egyesítését II.leti, az a bizottság nézete szerint annyival is inkább indokolt, mivel az eperjestarnowi vasútnak a kassa-oderbergi vasúttal való egyesitése következtében a forgalom e kU vasút gazdag vidékéről a kassa-oderbergi pálya felé tereltetvén, az állam-biztosítéki terhének csökkenésére is befolyással lesz. Ezek előrebocsátása után a bizottság jelzett törvényjavaslatot úgy általánosságban, valamint részleteiben is a nagym. főrendi háznak változatlan elfogadásra tiszteletteljesen ajánlja. Budapest, 1879. évi május hó 26-án. Cziráky János gróf s. k, bizottsági elnök, Mudnyánszhy József báró s. k. t bizottsági jegyző.
