Főrendiházi irományok, 1878. III. kötet • 99-148. sz.

Irományszámok - 1878-122

GXXII. SZÁM. 163 Melléklet a 122. számú irományhoz. Törvényjavaslat a kassa-oderbergi vasút függő ügyeinek rendezéséről és az eperjes-tarnowi vasút magyarországi részével való egyesítéséről. 1. §. A kassa-oderbergi vasút részére 1866. évi június 26-án legfelsőbb helyről kiadott engedélyokmány 19., 20. és 21. §§-ai alapján elvállalt állami biztositási teher, mely az 1867. évi június hö 22-én kelt pótegyezmény VII. czikkelye szerint két mII.lió kII.enczszáz negyvennyolcz ezer háromszáz kII.enczven (2.948,390) o. é. ezüst-forintnyi évi tiszta jövedelemben lett megállapítva, az osztrák-magyar monarchia két államterülete közt — az 1867. évi XV. törvényczikk 7-ik §-ának részbeni végrehajtásául, de minden ebből a további végrehajtásra vonható következtetés nélkül — oly módon osztatik meg, hogy az ezen engedélyokmányszerű biztositásnak ötszáz negyvenezer (540,000) o. é. ezüst-forintot tevő részlete a nevezett vasút osztrák vonalrésze után, a birodalmi tanácsban képviselt tartományok által vállaltatván el, a fennmaradó két mII.lió négyszáznyolczezer háromszáz kII.enczven (2.408,390) o. é. forintnyi részösszeg, a magyar vonalrész után, a magyar korona országainak terhére essék. A közös biztositási teher ezen felosztása 1873. évi január hó 1-től veszi kezdetét, az 1872-ik évre azonban a közös biztositási teher 2.771,748 o. é. ezüst-forintban állapittatik meg, melyből az osztrák vonal terhére elfogadott 527,103 frt levonás után, a magyar vonal terhére 2.244,645 frt esik o. é. ezüstben. Végre az 1869., 1870. és 1871. éveket II.letőleg, a magyar kincstárt azon biztositási részösszegek terhelik, melyek a magyar államterületen fokozatosan megnyII.t egyes vonalszakaszokra nézve, a mértföldes arány alapulvételével, az 1867. évi június hó 22-én kelt pótegyezményben meghatároztattak. 2. §. A kormány felhatalmaztatik, hogy az 1. §. intézkedéséből folyólag a szóban forgó vasút magyar és osztrák vonalairól elkülönitve vezetendő üzleti számadások vitelének módját s névszerint a mindkét vonalra nézve közös természetű bevételek és kiadások, különösen pedig a forgalmi eszközökre eső közös biztositási teher mikénti megosztását, a es. kir. kormánynyal egyetértőleg rendeleti utón szabályozhassa. 21*