Főrendiházi irományok, 1878. III. kötet • 99-148. sz.

Irományszámok - 1878-120

CXX. SZÁM. 143 Melléklet a 120. számú irományhoz. Jelentés a magyar országgüléshez, melyet a magyar kormány az 1868-ik évi XLL t. ez. 3-ik $-a értei tűében azon intézkedésre vonatkozólag terjeszt elő, hogy a közelmúltban lefolyt rendkívüli események következtében a 83-ik magyar honvéd-gyalog-dandárnak kivételesen megengedtetett, miszerint egyes csapatai esetleg a magyar korona országainak határát is * átlépjék. A belbiztonsági szolgálatnak a magyar korona országai déli határain való teljesitése czéljából ő császári és apostoli királyi Felsége, folyó évi augustus hó 23-án Schönbrunnban kelt elhatározásával a 83-ik magyar honvéd gyalog-dandárnak a szabályszerű hadi létszámra való emelését elrendelni, s egyszersmind, — miután az országgyűlés együtt nem volt — a magyar ministerium meghallgatásával kivételesen megengedni méltóztatott, hogy az ezen szolgálatot teljesitő honvéd-dandár egyes csapatai esetleg a magyar korona országainak határát is átlépjék. Minthogy egyfelől a magyar honvédség a magyar korona országain kivül csak kivételesen alkalmazható s az 1868 : XLI. t.-cz. 3-ik §-ához képest ehhez is a törvényhozás külön intézkedése szükséges ; másfelől pedig még azon esetben is, ha ezen külön intézkedés az országgyűlés együtt nem léte miatt nem tehető meg, hanem az ország összes ministeriumának felelőssége mellett, ő Felsége által rendeltetik el, ehhez az ország képviseletének utólagos jóváhagyása kérendő, van szerencséje a kormánynak az országgyűléshez a következő jelentést tenni : Folyó évi augusztus hó közepén a boszniai és herczegovinai események fejlődése következtében nagyobb haderő kifejtése vált szükségessé. Ez a déli határszélen elhelyezett hadseregbeli ezredeknek a harcztérre rendelése által volt legczélszerübben, — mert a legrövidebb idő alatt és a legkevesebb költséggel, — elérhető. Azonban nehogy ennek következtében és azon késedelem folytán, a melylyel a távolabb eső csapatok oda rendelése járt volna, az ország déli részein a belrend biztonsága szenvedjen, s az egész vidék esetleg külveszélynek legyen kitéve, az onnan kivont fegyveres erőt a legközelebbi helyről s haladéktalanul mással kellett pótolni.