Főrendiházi irományok, 1878. III. kötet • 99-148. sz.
Irományszámok - 1878-118
CXVIII. SZÁM. 131 menynek tulajdonítható, hogy kereseti adó czímén egy mII.liót meghaladó hátralék várt az átirat kelte idején (1877. September 19.) beszedésre; c) az igazságszolgáltatás, bűnvizsgálati ágán kivül is, az idézések, kézbesítések megszámlálhatlan eseteiben, úgyszintén a postai és távirdai igazgatás s a közigazgatás számos egyéb ágazatai, a köz- és magánérdekek kiszámithatlan károsodásával nélkülözik a fővárosi bejelentési intézményt, nélkülözi maga a nagy közönség, s igy közvetve az üzleti és hitelforgalom, mely egyesek lakhelyei iránt százezrével tett kérdésekre kielégitő választ vár ; végre a) ezen ügynek rendezését a külföld előtti reputatiónk érdeke is kivánja, mely csak szenvedhet az által, ha a fővárosi rendőrség a külföldi hatóságok e tárgyú megkereséseinek legjobb akarat mellett sem tehet eleget, minthogy a lakviszonyokról nyII.vántartása nincsen. Mindez irányban — pedig a létező bajok felsorolását hosszura nyújthatnám — nem volt és nem lesz kielégitő eljárás és működés létesíthető mindaddig, mig a főváros lakosai s az itt tartózkodó idegenek lak- és tartózkodási helyeiről kellő nyII.vántartás nem vezettetik, mi csak a bejelentési intézmény életbeléptetése által éretik el. A fővárosi rendőrség a bejelentési intézmény hiányát igyekezett erejének megfeszítésével s mondhatni elforgácsolásával pótolni, s a fent jelzett esetekben, valamint a közbiztosság érdekében, a szükséges puhatolásokat eszközölte, melyek igen nagy mértékben igénybe vették idejét, — elvonva azt fontosb teendőitől — a nélkül, hogy e tekintetben minden igyekezet mellett is kellő eredményt mutathatott volna fel. S ezen sajnos körülményen nem is igen lehet fennakadni; mert ha tekintetbe vétetik, hogy a főváros messze kiterjedő bel- és külterületén 350,000-nyi lakosság mellett csak egy személy lakhelyének II.yetén kinyomozása is mII.y sok időt és fáradságot igénye], s hogy a fővárosi rendőrségnek II.y módon az ismeretlen tartózkodása egyének ezreit kell szakadatlanul nyomoznia, vII.ágossá válik, hogy munkaerejének egy nagy része e czélra absorbeáltatik, s tulajdonképeni feladatának szükségszerííleg messze mögötte marad. Xgaz, hogy magának a fővárosi rendőrségnek egészen újra való korszerű szervezése is rég érzett szükség ; azonban ez iránt a t. ház elé javaslatot terjeszteni ma még lehetőnek azért nem tarthatom, mert elnézve az erre okvetlenül szükséges nagyobb pénzbeli áldozatoktól ; a rendőrség szervezését, a rendőri büntetőtörvénynek, továbbá a bűnvádi és rendőri büntető eljárásra vonatkozó, még meghozandó törvényeknek kell megelőznie. Annyit azonban most is szükségesnek vélek, hogy a fentebb jelzett irányban aránylag kevésbe kerülő módon, a létező rendőrség keretében, s annak mai szervezete mellett gyökeres javítás eszközöltessék, s egy jól szervezett bejelentési intézménynek, a rendőrség kebelében való létesítése által, a fővárosi rendőrség valódi rendeltetésének egészen visszaadatván, arra képesittessék, hogy a rendőrhatósági terület felett biztos áttekintést nyerhessen, a lak- és tartózkodási helyekről megbízható útbaigazítást adhasson, valódi rendeltetése körében gyorsan és biztosan intézkedhessek ott és akkor, hol s a mikor azt a törvények és szabályok által körülirt kötelességei igénylik. így gyarapodni fog a fővárosi rendőrség két irányban ; először nyerni fog egy új hathatós tényezőt a bejelentési hivatalban, melyet eddig nélkülözött, s másodszor felszabadulnak erők, melyek eddig meddő keresésekre és puhatolásokra fordittattak. Az elősorolt vagyis inkább csak nagyjában jelzett honvédelmi pénzügyi igazságszolgáltatási és közbiztonsági tekintetek ép úgy, mint egyesek magánérdekei kívánják és követelik tehát a bejelentési intézménynek létesítését, melyre vonatkozólag van szerencsém a jelen törvényjavaslatot bemutatni. Áttérve ennek egyes szakaszaira, ezekre nézve a következőket tartom szükségesnek vagy legalább kivánatosnak megjegyezni: A bejelentési kötelezettség, — mely az 1-ső §-ban csak általánosságban mondatik ki, a 2. §-ban pedig inkább csak fogalmII.ag iratik körül, — a 3. §-ban találja határainak főbb körvonalait. 17*