Főrendiházi irományok, 1878. III. kötet • 99-148. sz.
Irományszámok - 1878-98
XCVIIi. SZÁM. 3 Valamint a közép- és felső oktatásban, több idegen nyelv, vagy a tudományos művelődés czéljából, — mint a klassikai — vagy az élet szükségletei szempontjából, mint a modern, jelesen a német és franczia nyelvek köteles tantárgy akul vannak fölvéve, a nélkül, hogy (mint a latin századokon át volt) tannyelvül használtatnának : épen úgy a dolog természetében fekszik, hogy mig minden nemzetiség, saját anyanyelvét akadálytalanul használja iskoláiban tannyelvül, a tantárgyak közé a magyar nyelv is fölvétessék. Úgyannyira: hogy mulasztásnak kell tartanunk, hogy erről az 1868 : XXXVIII. t.-cz. nem gondoskodott kellőleg és csupán a tanitóképezdéknél, a felső nép- és polgári iskoláknál teszi — mennyiben nem magyarajkuak is — kötelezett tantárgygyá a magyar nyelvet, ellenben az elemi népiskolák, községiek úgy, mint felekezetiek nyelvtanítását csupán az anyanyelvre szorítja kötelezoleg. Sőt még aképezdékbenis, megemlíti ugyan a magyar nyelvet a köteles tantárgyak közt, de nem követel biztosítékot az iránt, hogy azt a tanítójelöltek oly mértékben s oly óraszámmal tanulják, hogy a három éves képezdei tanfolyam alatt kellőleg el is sajátíthassák, a mi nélkül pedig semmi czél nincs annak a tantárgyak közé fölvételével elérve. Miután tehát az 1868: XXXVIII. t.-cz. a magyar nyelvnek a népiskolákban való tanításáról kellőleg nem gondoskodott, e mulasztást pótolni a törvényhozás további teendőjéül maradt fenn. Tennie kell azt azzal a határozottsággal, melyet az ügy fontossága s az ország és minden lakosának érdeke parancsol, de azzal az óvatossággal és mérséklettel is, melyet a kivitel nehézségei s mindenekfelett a más ajkúak nemzetiségi érzelmeinek kímélete követel. E szempontokat maga előtt tartva, a jelen törvényjavaslat mindenekelőtt azon (felekezeti) tanitóképezdékre terjeszti ki figyelmét, melyeknek tanítási nyelve nem a magyar; s melyekben az 1868: XXXVIII. t. ez. 13. és 88. §-ai értelmében, a magyar nyelv különben is kötelezett tantárgy s ezekre nézve azt követeli, hogy az jövőre oly óraszámmal vétessék fel, hogy a három éves képezdei tanfolyam alatt annak beszédben és Írásban elsajátítása minden tanítójelöltnek lehetővé tétessek. Ha az követeltetnék a nem magyar ajkú képezdéktől, illetőleg az azokban tanuló tauitójelöltektől, hogy három év alatt a magyar nyelvet oly fokban sajátítsák el, hogy azt majdan előadási, vagyis tannyelvül használhassák iskoláikban, — ez kétségkívül túlságos vagy épen teljesíthetetlen követelés volna, mert a nyelv teljes birtokát, folyékony, szabad és könnyű használatának képességét tételezné fel. Azonban csak annyi kívántatik, hogy azt, mint a népiskolai tantárgyak egyikét, nyelvtanilag kezelni s abban a gyermekeket módszeresen gyakorolni képes legyen; oly feladat, melyet a képezde három évi tanfolyama alatt, hetenkénti öt —hat óra reáforditásával, biztosan el lehet érni. S épen azért méltányos követelés az, a mi a törvényjavaslat 2-ik §-ában föl van állítva, hogy „a jelen törvény hatályba léptét követő tanévtői számított három év — vagyis egy tanitó-képezdei teljes tanfolyam eltelte után, tanitói oklevelet csak oly egyén nyerhet s tanítóul vagy segédtanítóul csak az alkalmazható, a ki a magyar nyelvet annyira bírja, hogy azt a népiskolában taníthassa." A most, vagy jövőre képezendő tanítókról tett ily gondoskodás mellett, szükséges a jelenleg már hivatalban lévő, de a magyar nyelvben netalán járatlan tanitókrol is gondoskodni, hogy azok, a magán szorgalom útján, vagy esetleg részökre rendezendő póttanfolyamok segélyével is, a magyar nyelvet elsajátíthassák. Tekintve, hogy ezek már nem fordíthatják teljes idejöket a tanulásra, mint a képezdebeliek ; sőt hogy közöttük már korosabbak is vannak, kiknek egy idegen nyelv elsajátítása nagyobb nehézséget okoz, méltányosan kivan intézkedni a törvényjavaslat, (3. §.) midőn a már hivatalban lévő, vagy az előbbi §-ban kitűzött három év eltelte előtt még hivatalba lépendő tanítóknak kétszeres időt, vagyis a törvény hatályba léptétől számítandó hat évet enged a magyar nyelv annyira leendő elsajátítására, hogy azon való tanítási képességöket vizsgálattétellel igazolhassák. v
