Főrendiházi irományok, 1878. II. kötet • 47-97. sz.

Irományszámok - 1878-68

LXVffl. SZÁM. 169 bors de la Principauté pourront conserver leurs immeubles en les affermant ou en les faisant administrer par des tiers. Personne ne pourra être exproprié que rega­lement pour cause d'intérêt public, et moyennant une indemnité préalable. Une Commission Turco-Monténégrine sera chargée de régler dans le terme de trois ans toutes les affaires relatives au mode d'aliénation, d'exploitation et d'usage pour le compte de la S. Porte des propriétés de l'Etat et des fonda­tions pieuses (Vakoufs) ainsi que les questions relatives aux intérêts des particuliers qui s'y trou­veraient engagés. Article XXXI. La Principauté du Monténégro s'entendra directement avec la Porte Ottomane sur l'insti­tution d'agents monténégrins à Constantinople et dans certaines localités de l'Empire Ottoman ou la nécessité en sera reconnue. Les Monténégrins voyageant ou séjournant dans l'Empire Ottoman seront soumis aux lois et aux autorités Ottomanes suivant les principes généraux du droit international et les usages établis concernant les Monténégrins. Article XXXII. Les troupes du Monténégro seront tenues d'évacuer dans un délai de vingt jours à partir de l'échange des ratifications du présent Traité ou plus tôt, si faire se peut, le territoire qu'elles occupent en ce moment en dehors des nouvelles limites de la Principauté. Les troupes Ottomanes évacueront les terri­toires cédés au Monténégro dans le même délai de vingt jours. II. leur sera toutefois accordé un terme supplémentaire de quinze jours, tant pour quitter les places fortes et pour en retirer les approvisionnements et le matériel, que pour dresser l'inventaire des engin» et objets qui ne pourraient être enlevés immédiatement. Article XXXIII. Le Monténégro devant supporter une partie de la dette publique ottomane pour les nouveaux territoires qui lui sont attribués par le traité de paix, les Représentants des Puissances à Con­FÖRENDI IROMÁNYOK. II. 1878/81. ingatlanaikat megtarthatják, azokat vagy bérbe adván, vagy mások által kezeltetvén. Senki birtokát nem szabad kisajátítani, csakis törvényesen és a közérdekben előleges kártérités mellett. Egy török-montenegrói bizottság utasíttatni fog, hogy három évi határidő alatt rendezze mindazon ügyeket, melyek az államjavak és kegyes alapítványoknak (Vakuf) a Fényes porta javára történendő eladására, gazd ázására és haszonvételére vonatkoznak, valamint ama kér­déseket is, melyek az azokban érdekelt magá­nosok érdekeit érintik. XXXI. czikk. A montenegrói fejedelemség közvetlenül az Ottoman Portával fog egyezkedni montenegrói ügynökségeknek Konstantinápolyban és az Ottoman birodalom bizonyos helyein, a hol ezek szük­ségessége elismertetik, felállítása iránt. Az ottoman birodalomban utazó vagy tar­tózkodó montenegróiak az Ottoman törvényeknek és hatóságoknak lesznek alávetve a nemzetközi jog általános elvei és a montenegróiakra nézve érvényben levő szokások szerint. XXXII. czikk. A montenegrói csapatok kötelesek lesznek a jelen szerződés ratifikatíóinak kicserélésétől számítandó húsz nap alatt, v&gy ha lehet még előbb, kiüríteni a területet, melyet e jelen pII.­lanatban a fejedelemség új határain kívül meg­szállva tartanak. Az Ottoman csapatok a Montenegrónak átengedett területeket ugyanazon húsz napi határ­idő alatt fogják kiüríteni. Mindazáltal 15 napi pót­határidő engedtetik nekik, ugy az erősségek elha­gyására és azokból az élelmi szerek és hadi anyagok elszállítására, mint a hadi gépek és a rögtön el nem vihető tárgyak leltározására. XXXIII. czikk. Montenegró köteles levén a török állam­adósság egy részét a békeszerződés által neki odaengedett teriII.etekért átvenni, a hatalmak konstantinápolyi képviselői ezen rész-összeget, a 22

Next

/
Thumbnails
Contents