Főrendiházi irományok, 1878. I. kötet • 1-46. sz.
Irományszámok - 1878-12
XIL SZÁM. 61 Minden hitvallás szabadsága és külső gyakorlása biztositva lesz úgy a Szerbiához tartozó egyének mint a külföldiek részére, és a különféle vallásfelekezetek sem egyházrendi szervezkedésének, sem lelki főnökeihez való viszonyaiknak útjába akadályt görditeni nem szabad. XXXVI czikk. Szerbia a következő határok közé eső területet kap: Az új határ követi a jelenlegi vonalt, mely a Drina-medrében, ennek a Szávába ömlésétől felfelé megy, meghagyván a fejedelemségnél Mali-Zwornikot és Sakhárt s tovább halad Szerbia régi határával egész Kopaonikig, melytől a Kanilug csúcsán szakad el. Innen előbb a nisi sandzsak nyugati határát követi a Kopaonik déli előhegyén, a Marica és Mrdar-Planina gerinczein át, melyek egyfelől az Ibar és a Sitnica, másfelől a Toplica medenczéi közt elmenő vízválasztó vonalt képezik, meghagyván Prepolacot Törökországnál. Innen délre kanyarodik a Brvenica és Medvedja közti vízválasztó vonalon, meghagyván Szerbiánál az egész Medvedja-medenczét, innét követi a Goljak-Planina gerinczét (mely egyfelől a Kriva-Ejeka, másfelől a Poljanica, Veternica és Morava közti vízválasztó vonalt képezi) egész a Poljanica csúcsáig. Azután a Karpina-Planina előhegyén át egész a Koinska és Morava összefolyásáig halad, átlépi ez utóbbi folyót, felfelé megy a Koinska patak és azon patak közt, mely Neradovce mellett a Moravába szakad elnyúló vízválasztó. vonal mentében és eléri a Planina Sv. •Iliját Trgovistén felől. E ponttól fogva követi a Sv. Ilija hegygerinczét egész a Kljuc hegyig és átmenve a földképen 1516. és 1547. számmal jegyzett pontjain és a Babina Gorán, megérkezik a Crni-Vrh hegyre. A Crni-Vrh hegytől kiindulva az új határ összeesik Bolgárország határával, úgymint: A határ a Struma és Morava közti vízválasztó vonalt követi a Streser, Vilogolo és Mesid-Planina csúcsokon keresztül, aztán a Gaőinán, Crna-Traván, Darkovskán és Drainica-Planon, továbbá a Desöáni-Kladanecen át, a Felső-Sukova és Morava vizei közt fekvő vízválasztó vonalt éri el, hol egyenest a Stol hegyre megy s onnan leszáll és 1000 méternyire a Segusa helységtől észak-nyugatra eléri a Sofiától Pirotra vivő országutat. Innen egyenes vonalban a Vidliő-Planinára halad fel s onnan a Radoőina hegyre a Kodza-Balkán hegylánczán, meghagyván Szerbiánál a Doikinci és Bolgárországnál a Senakos helységet. A Radoőina hegy ormától a határ észak-nyugat felé a Balkánhegyek gerinczén halad tova a Ciprovec-Balkán és Stara-Planina pontokon át egész a szerb fejedelemség régi keleti határáig a Kula-Smiljova-Cuka mellett, és onnan ugyanezt a régi határt követi a Dunáig, melyet Rakoviczánál ér el. XXXVIL czikk. Új megállapodások kötéséig semmi változás sem fog történni Szerbiában a fejedelemségnek a külországokkal jelenleg érvényben álló viszonyaiban. Átmeneti vámot nem szabad szedni a Szerbián keresztül menő árúktól. A külföldi alattvalók mentességei és kiváltságai, valamint a konzulok hatósági és védelmi joga, ugy, mint azok ma fenállnak, mindaddig teljes érvényben maradnak, a míg a fejedelemség és az érdekelt hatalmak közti közös egyetértéssel módosítva nem lesznek. XXXVIII. czikk. A szerb fejedelemség belép, a maga részét illetőleg, azon kötelezettségekbe, melyeket a Fényes kapu ugy Ausztria-Magyarország, valamint az európai törökországi vasutforgalmi társulat (
