Főrendiházi irományok, 1878. I. kötet • 1-46. sz.
Irományszámok - 1878-12
XII. SZÁM. 51 Déprez Bódog Hippolyte urat, államtanácsost, első osztályú meghatalmazott ministert, a politikai ügyek vezetőjét a kültígyministeriumban ; Ő Felsége Nagy-Britannia és Irhon egyesült királyságok királynője és India császárnője ; az igen tiszteletreméltó DisraeliBenjamin urat Beaconsfieldi grófot, hughendeni algrofot, a parlament peerjét, Ő Felsége igen tiszteletreméltó titkos tanácsának tagját, kincstárának első lordját és Anglia első ministerét; az igen tiszteletreméltó Cecil Robert Arthur Calbot Grascoyne urat, Salisbury i őrgrófot Salisburyi grófot, Cranbornei algrofot, Cec ili bárót, a parlamentpeerjét ő Felsége igen tiszteletreméltó titkos tanácsának tagját, a külügyekben ő Felsége főállamtitkárát, és az igen tiszteletreméltó Rüssel Odo Vilmos Lipót lordot, ő Felsége titkos tanácsának tagját, rendkívüli nagykövetét és meghatalmazottját ő Felségénél Németország császárjánál és Poroszország királyánál ; Ő Felsége Olaszország királya: gróf Gorti Lajost, senatort, s külügyministerét, és deLaunay Ede grófot, rendkívüli nagykövetét és meghatalmazottját ő Felségénél Németország császárjánál és Poroszország királyánál; Ő Felsége a minden oroszok ezárja; herczeg Grortschakow Sándor urat, birodalmi kanczellárját ; gróf Schuwaloff Péter urat, lovassági tábornokot, főszárnysegédét, a birodalmi tanács tagját és rendkivüli nagykövetét és meghatalmazottját ő británniai Felségénél, és d'Oubril Pál urat, valóságos titkos tanácsost, rendkivüli nagykövetét és meghatalmazottját ő Felségénél Németország császárjánál és Poroszország királyánál; Ő Felsége az ottománok császárja: Karatheodori Sándor basát, a közmunkák ministerét ; Mehemed Ali basát, hadseregeinek tábornagyát, és Sadoullah beyt, rendkivüli nagykövetét és meghatalmazottját ő Felségénél Németország császárjánál és Poroszország királyánál; kik az osztrák-magyar udvar javaslata következtében és a német udvar meghívására teljhatalmú levelekkel ellátva, melyek jó és kellő alakban levőknek találtattak, Berlinben összegyűltek. Miután szerencsésen létrejött köztük az egyezség, a következő határozatokban állapodtak meg: /. czikk. Bolgárország önhatósági és adózó fejedelemséggé alakittatik ő császári Felsége a Szultán htíbérurasága (suzeraineté) alatt; lesz keresztény kormánya és belföldi néphada. II. czikk. A bolgár fejedelemség a következő területekből fog állni: Határa északon a Duna jobb partját követi Szerbia régi határától egy európai bizottság által meghatározandó, Szilisztriától keletre fekvő pontig és innen a fekete tenger felé tart délre Mangaliától, mely a rumán területhez csatoltatik. A fekete tenger képezi Bolgárország keleti határát. Délen a határ felfelé követi, torkolatánál kezdődve, medrét azon pataknak, mely mellett Hadzakiöj, Szelam-Kiöj, Aivadsik, Kulibe, Sudzuluk falvak fekszenek; ferde irányban átmetszi a 7*
