Főrendiházi irományok, 1878. I. kötet • 1-46. sz.
Irományszámok - 1878-43
XLIII. SZÁM. 373 Kikészítésre hozatott: Összesen Mezei termények Fémek Olaszors zágba az osztr.-m . m.-ba Olaszors ságba a monarchiába Olaszországba a monarchia 1867. 5,392 mm. 8,713 mm. 5,367 mm. 8,703 mm. — mm. — 1868. 7,876 > 15,791 » 7,780 > 15,759 » — > — 1869. 5,274 » 26,403 > 5,206 » 22,201 > — > 4,165 mm. 1870. 12,704 » 33,256 » 12,659 » 27,447 » — > 5,768 » 1871. 8,061 > 34,749 » 8,024 » 29,731 > — 9 5,000 » 1872. 6,285 > 29,654 » 6,255 > 29,488 » 3 » _ 1873. 8,671 > 33,061 » 8,615 » 28,418 > — » 4,570 » 1874. 13,315 > 15,470 > 13,289 » 12,593 » 3 > 2,832 » 1875. 8,426 » 44,188 » 8,160 » 42,877 » 2 > 1,275 > 1876. 9,035 > 23,525 > 8,845 » 22,834 » 26 » 605 > A XI. czikk vámeljárási könnyebbségeket tartalmaz és különösen a kisérvényi eljárás elvét mondja ki. A XII. czikk a fogyasztási adó alá eső tárgyaknál megengedi, hogy a külföldről bejövő hasonló czikkek ugyanazon vám alá vettessenek, mint a mely adó a belső termelési czikkeket éri, de egyúttal azon elv is kimondatik, hogy ily belső fogyasztási adó alá csak oly tárgyak vethetők, melyek tényleg bent az országban termeltetnek. Ezen elvnek felvétele szükségesnek látszik azon okból, nehogy fogyasztási adó czímén tulaj donképen vám honosíttassák meg. A XIII. czikk a nemes fémekből készült árúk bevitelét szabályozza és mindkét részről az illető fémjelzési törvényeknek alkalmazását írja elő, és pedig akkép, hogy nálunk a fémjelzés a fennálló törvény értelmében kötelező, holott Olaszországban a fémjelzés csak a fél kivánatára eszközöltetik. E tekintetben az eddigi szerződés annyiban módosult, hogy összhangzásba hozatott az új (1872. május 2-án hozott) olasz törvénynyel, mely az előbb kötelezőleg elrendelt fémjelzés helyett a fakultativ rendszert léptette életbe. A XIV. czikkben a vámcsempészet ellen történik intézkedés, és azzal kapcsolatban külön vámkartel köttetik, mely azon általános elven alapszik, hogy mindkét fél alkalmas intézkedéseket tesz arra, hogy a két fél érdeke a vámnak kijátszása ellen kellően óva legyen. A XV. czikk az árúmegállitás czímén adóknak alkalmazását tiltja. A XVI. czikk az árújegyek és mustrák védelmét biztositja. E részben az 1867. szerződés Olaszország részéről még csak Ígéretet foglalt magában, hogy ezen tárgyak vedel-' méretörvény fog hozatni. Miután 1868. augusztus 30-án Olaszország ezen törvényt meghozta, most már ezen ügyek a kölcsönösség elvén, a mindkét résznél érvényben álló törvények szerint szabályoztatnak. Ezen czikkben Olaszország kívánságára felvétetett azon határozat, hogy a gyári jegyek, mustrák stb. letétele előtt netán már használt utánzás ne legyen hátrányára a jegyek stb. eredeti tulajdonosának. A XVII.— XX. czikkek a tengeri hajózást szabályozzák, különösen a XVII. czikk tökéletesen egyenlővé teszi a két fél hajóit egymással,és megengedi egyúttal a parthajózást is. A XVIII. czikk megállapítja, hogy a hajó nemzetisége saját törvényei szerint ítélendő meg. Kiköti továbbá, hogy a mérőlevél mindkét részről el fog ismertetni és e részben az 1873-ban a két kormány közt váltott jegyzékre hivatkozik, a mely jegyzékek szerint, — miután mindkét államban ugyanazon hajómérés és köbözés alkalmaztatik, — a mérőlevelek hivatalosaknak ismertetnek el. Ezen czikkben a halászat a saját nemzetbelieknek tartatik ugyan fenn, mely határozat azonban az e czikkhez szóló zárjegyzőkönyvben oda módosittatik, hogy csak a parttól egy mértföldnyire marad fentartva a nemzetbelieknek a halászat és
