Főrendiházi irományok, 1875. X. kötet • 350-389. sz.

Irományszámok - 1875-364

108 CCCLX1V. SZÁM. fenn : a felbujtók és a vezetők öt évig terjedhető fegyházzal, a többiek pedig öt évig terjedhető börtönnel büntetendők. Ot évig terjedhető börtönnel büntetendő az is: a ki a 163. §-ban meghatározott bűntettet, habár egyedül, de fegyveresen követte el, úgyszintén, a ki a 165. §-ban meghatározott bűntett elkövetése alkalmával fel volt fegyverkezve. 169. §. A jelen fejezetben meghatározott bűntett miatt, a szabadság-vesztés büntetésén felül a hivatalvesztés is alkalmazandó. 170. §. A hatóság elleni erőszak elkövetésére irányzott szövetség, ha a bűntett véghezvitelére előkészületi cselekmény még nem történt : három hónaptól egy évig, ellenkező esetben pedig egy évtől három évig terjedhető fogházzal büntetendő. VI. FEJEZET. Az alkotmány, a törvény, a hatóságok vagy a hatósági közegek elleni izgatás. 171. §. A ki valamely gyülekezeten nyilvánosan, szóval, vagy a ki nyomtatvány, irat, képes ábrázolat terjesztése vagy közszemlére kiállitása által bűntett vagy vétség elkövetésére egyenesen felhív, ha a bííntett vagy vétség elkövettetett: mint felbujtó büntetendő. Ha pedig a felhivás eredménytelen maradt, a mennyiben az a jelen törvény külön rendeletei alá nem esik : két évig terjedhető államfogházzal és két ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 172. §. A ki a 171. §-ban meghatározott módon a törvény ellen, vagy a ki hatóságoknak törvényes hatáskörükben kiadott rendelete, meghagyása, határozata ellen engedetlenségre egyenes felhivást intéz vagy terjeszt : két évig terjedhető államfogházzal és ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ugyanezen büntetés éri azt, a ki a 171. § ban meghatározott módon valamely osztályt, nemzetiséget vagy hitfelekezetet gyűlöletre a nuisik ellen, úgyszintén azt is : a ki a tulajdon vagy a házasság jogintézménye ellen izgat. 173. §. Ot évig terjedhető államfogházzal büntetendő az, aki a 171. §-ban. meghatározott módon a király személyének sérthetlenségét, a trónöröklés törvényes rendjét, az alkotmányos államformát, vagy a törvény kötelező erejét megtámadja; úgyszintén az is, ki az alkotmány egyes intézmény ei,, a monarchia másik államával fennálló kapcsolat, vagy a magyar államot képező országok közt fennálló államközösség ellen, avagy a királynak, az országgyülésnek,az országgyűlési bizottságoknak, vagy a közös-ügyek tárgyalására hivatott bizottságnak törvényes joga ellen lázit.